atha nádánuszandhánam abhjászánukramó hathé
brahmacsárí mitáhárí tjágí jóga-parájanah
abdád úrdhvam bhavét sziddhó nátra kárjá vicsáraná /59/
A nádára (a belső hangra) irányuló rendszeres és kizárólagos figyelemmel, a hatha-jóga gyakorlásával a brahmacsárí (cölibátust követő), aki mértékletesen eszik, nem ragaszkodik az érzéktárgyakhoz, és odaadóan gyakorolja a jógát, egy éven belül kétségtelenül sikert ér el.
Ebben az esetben sikernek nevezhetjük azt, ha a jógi egyáltalán meghallja az anáhata-nádát, és képes a tudatát egy percig eltérés nélkül rajta tartani. Az astanga-jóga rendszerben a karnapídászana (fülprés) póz közben szoktuk gyakorolni a belső hangra történő koncentrálást. A siker feltételeit ez és az előző versek foglalják össze. Vagyis a nádíkat durva és finom szinten meg kell tisztítani, és ugyancsak fontos a megfelelő mentális fegyelem kialakítása, amelyben a legfontosabb szerepet a szexuális erő, valamint a nyelv kontrollálása, az érzéktárgyakrtól való elkülönülés és a rendszeres, odaadó gyakorlás játsszák.
szu-sznigdha-madhuráháras csaturthámsa-vivardzsitah
bhudzsjaté siva-szamprítjai mitáhárah sza ucsjaté /60/
A mértékletes evés azt jelenti, hogy az éhségünket 3/4 részben elégítjük ki, ghíben jól megfőtt és édes ételekkel, amiket fogyasztás előtt felajánlottunk Sivának.
Az ájurvéda megfogalmazásában a szilárd étellel töltsük meg a gyomrunk felét, egy negyedét vízzel, a fennmaradó negyedet meg hagyjuk üresen a levegő számára. Szvátmáráma a tápláló, szattvikus ételeket ajánlja, vagyis ghível főtt gabonát, és édességeket. Egy rendszeresen gyakorló jógi esetében ez elfogadható, mert a gyakorlás sok energiát emészt fel. Viszont egy túlsúlyos embernél érdemesebb a zöldségek és gyümölcsök irányába eltolni az egyensúlyt. A védikus kultúrában elengedhetetlen az étel áldozatként történő felajánlása Sivának vagy Visnunak, vagyis a jógi által imádott Istenségnek.
katvamla-tíksna-lavanósna-haríta-sáka
szauvíra-taila-tila-szarsapa-madja-matszján
ádzsádi-mámsza-dadhi-takra-kulattha-kola
pinjáka-hingu-lasunádjam apathjam áhuh /61/
A keserű, savanyú, csípős, sós, erős ételeket, a leveles zöldségeket, az erjesztett ételeket, az olajos ételeket, a szezámmagot, a szőlőmagot, a mámorító likőröket, a halat, a húst, a joghurtot, az írót, a kulattha lencsét, a szilvát, az olajpogácsát, az aszatgyantát, a hagymát és fokhagymát stb. nem szabad megenni.
A fenti felsoroláshoz jógaiskolánként eltérően viszonyulnak. A túlzottan keserű, savanyú, erős stb. ételek a radzsasz (szenvedély) minőségében vannak, ugyanúgy, mint a többi felsorolt növényi étel. A hús és hal, az alkoholos italok és az erjesztett ételek a tamasz (tudatlanság) minőségében vannak, és e két minőség nem kedvező az elme tisztításához és a jóga gyakorlásához. Egyes jógaiskolák azonban (például a kápálika tantra-jógik) kifejezetten az öt m-et fogyasztják rituális célokkal (madja - likőr, matszja - hal, mámsza - hús, múdra - gabona, és mithuna - nemi aktus), mivel a tudatlanság fokozásán keresztül törekszenek a megvilágosodás elérésére.
bhódzsanam ahitam vidját punarapjusníkritam ruksam
ati-lavanam amla-juktam kadasana-sákotkatam vardzsjam
vahni-sztrí-pati-szévánám ádau vardzsanam ácsarét /62/
Az újramelegített ételeket, a száraz, túlzottan sós, savanyú ételeket, a kis gabonaszemek, és az égető érzést kiváltó zöldségeket sem szabad fogyasztani. A jóga gyakorlásának kezdetén kerülni kell a tüzet, a nőket és az utazást.
A tűz kerülése vonatkozhat arra, hogy a jóginak az áldozati ceremóniák végzése helyett a saját gyakorlására kell koncentrálnia. A nőkkel való túlzott mértékű kapcsolat általában elveheti a kezdő jógi eltökéltségét a szigorú gyakrolástól, éppen ezért javasolt a brahmacsarja gyakorlása. Az utazás időt vesz el, és elvonja a figyelmünket, ezért érdemesebb egy helyben maradni, és a gyakorlásra koncentrálni.
tatháhi góraksa-vacsanam:
vardzsajéd durdzsana-prántam vahni-sztrí-pathi-szévanam
prátah-sznánópavászádi kája-klésa-vidhim tathá /63/
gódhúma-sálí-java-sástika-sóbhanánnam
ksírádzsja-khanda-navaníta-szitámadhúni
sunthí-patóla-kaphaládika-pancsasákam
mudgádi-divjam udakam csa jamíndrapathjam /64/
pustam szumadhuram sznigdham gavjam dhátu-prapósanam
manóbhilasitam jógjam jógí bhódzsanam ácsarét /65/
Amint Góraksa mondta, távol kell maradnunk a gonosz lelkületűek társaságától, a tűztől, a nőktől, az utazástól, a kora reggeli fürdőtől, a koplalástól és mindennemű, a testet kifárasztó tevékenységtől.
A búza, rizs, árpa, a sástika (egy rizs-fajta), a jó gabonák, a tej, ghí, cukor, vaj, kandiscukor, méz, szárított gyömbér, a patola (szivacstök), az ötféle spenót, a mungóbab és a tiszta víz - mindezek nagyon hasznosak a jóga gyakorlója számára.
A jóginak tonizáló dolgokat kell ennie (amelyek erőt adnak) kedve szerint, olyanokat, amelyek édesek, zsírosak (ghível, tejjel és vajjal készültek), és amelyek táplálják a test szöveteit.
A szattvikus étkezéssel pontosan az a probléma, hogy hízlal, vagyis csak olyan jógiknak ajánlott, akik alultápláltak, vagy túlzottan lesoványodtak. A túlsúlyos jógik számára könnyebb diéta javasolt. Akár a koplalás is gyakorolható, de mindennapos erőteljes ászana-gyakorlás esetén valójában erre nincs szükség, anélkül is le fogunk fogyni. A kora reggeli fürdő nem ajánlott, ha hideg vízben fürödnél és utána a hűvös szobában gyakorolnál. A meleg vizes fürdő azonban segít megszabadulni a bőrön keresztül kiváló méreganyagoktól, amelyek az alvás során rárakódtak. A meleg helyiségben történő gyakorlás előtt tehát nyugodtan fürdőt vehetünk.
juvá vriddhó 'tivriddhó vá vjádhitó durbaló 'pi vá
abhjászát sziddhim ápnóti szarva-jógésvatandritah /66/
Akár fiatal, akár öreg, vagy nagyon öreg, akár beteg, vagy sovány, aki legyőzi a lustaságot, az sikeres lesz a jóga gyakorlásában.
krijá-juktaszja sziddhih szjád akrijaszja katham bhavét
na sásztra-pátha-mátréna jóga-sziddhih pradzsájaté /67/
tanulmányozása által sohasem érhetjük el a sikert.
na vésa-dháranam sziddhéh káranam na csa tat-kathá
krijaiva káranam sziddhéh szatjam étan na szamsajah /68/
A sikert nem lehet elérni azáltal, hogy valamilyen ruhát veszünk fel. Nem lehet elérni mesék mesélése által sem. Az egyedüli út a sikerhez a gyakorláson keresztül vezet. Ez kétségtelenül igaz.
pítháni kumbhakás csitrá divjáni karanáni csa
szarvánjapi hathábhjászé rádzsa-jóga-phalávadhi /69/
Az ászanákat, a különböző kumbhakákat és más isteni módszereket mindaddig kell gyakorolni a hatha-jógában, amíg a gyümölcsöt - a rádzsa-jógát - el nem érjük.
A hatha-jóga összes módszere Istentől származik, és ezért rendelkezik azzal a potenciával, hogy a gyakorlót felemelje az isteni tudat szintjére. Ebben az állapotában tapasztalja meg a szamádhit, ami a rádzsa-jóga gyümölcse.
(Vége az első fejezetnek)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése