Szemjóga 1. rész

Közkívánatra írok egy kicsit a szemmel végezhető jógagyakorlatokról, illetve a látás helyreállításának fontosságáról. Ezeket az információkat a legelső jógakönyvemből szedtem, aminek a szerzője T.E. Vasziljev, és 1990-ben adták ki Moszkvában (természetesen oroszul). Szóval akkor:


A szemek számára előírt gyakorlatok általában a szemek bizonyos pontokra történő rögzítéséből, illetve a szemgolyók és a szemhéjak bizonyos típusú mozgatásából állnak. Azt hiszem, mindenki számára egyértelmű, hogy miért fontos a jó látás. A szemjóga-gyakorlatok segítségével helyreállítható az éleslátás, méghozzá attól függetlenül, hogy milyen rendellenességünk van (rövidlátás vagy távollátás). A siker mértéke a gyakorló eltökéltségétől és erőfeszítésétől függ.


Az általános vélemény szerint az időskori látásromlásra nem hatnak a gyakorlatok. Ez nem így van. Természetesen több erőfeszítésbe kerül, mint fiatal korban. Lassúbb lesz a javulás, de kitartó erőfeszítés esetén mindenképpen be fog következni.


A jóga tanításai szerint a szemek használják fel az egész szervezet számára szükséges prána 50%-át. Éppen ezért még a kiváló látással rendelkező jógik is végzik a Trátaka (látás-fixáció) különböző változatait. Ez pedig éppenséggel segít megelőzni az időskori látásromlást.


Ne feledjük, hogy a szemek funkciója szorosan összefügg az egész testünk állapotával, és kifejezetten az idegrendszer, illetve az anyagcsere működésével. Éppen ezért a szemgyakorlatok mellett fenn kell tartani a szervezet általános egészségi állapotát, gyakorolni kell az ászanákat, a pránájámát, méregteleníteni kell és oda kell figyelni a táplálkozásra.


A szemgyakorlatokat naponta kétszer végezzük. Az orrhegy, illetve homlokcsakra nézését, valamint a mozgató gyakorlatokat reggel és/vagy napközben végezzük. A gyertyaláng-nézést jobb este végezni. A váltott közelre-távolra nézést bármikor gyakorolhatjuk. 


Elegendő napi 2x10 percet rászánni. Természetesen, ha van idő akkor többet is lehet gyakorolni. Csak addig gyakoroljunk, amíg jól esik, ne erőltessük túl magunkat. A közel-távolra nézés, a pislogás, szemmasszázs és szemöblítés után bármit lehet csinálni. A többi gyakorlat után 20 percig ne olvassunk, tévézzünk, számítógépezzünk.


1. A szemek ellazítása


Állva, ülve vagy fekve találjunk egy stabil helyzetet. A látómezőben ne legyenek élénken világító tárgyak. Hunyjuk be a szemünket, lazítsuk el a szemhéjakat. Gondolatban simítsuk meg a szemgolyókat a puha-meleg ujjainkkal. Érezzük, ahogy a szemgolyók passzívan fekszenek a szemgödrökben. Az egész testet lazítsuk bele, de főleg a szemeket. A melegség és nehézség után könnyedséget kell érezni, majd a szemből fakadó érzeteknek meg kell szűnnie. Akármeddig fenntarthatjuk ezt az állapotot. A szemgyakorlatok között 20-40 másodpercig, külön vagy a végén 3-5 percig is lehet végezni. 


(folyt. köv.)