"1. fejezet
Mi az astánga vinyásza jóga?
Az
“astánga vinyásza jóga”
elnevezést Sri Krishna Pattabhi Jois (1915-2009)1
adta annak a hatha-jóga
gyakorlási rendszernek, amit Mysore-ban tanított 1937-től
kezdődően2,
majdnem egészen 2009-ben bekövetkezett haláláig. Ennek a
gyakorlási rendszernek a sajátosságait a legjobban John Scott3
foglalja össze. Külső megjelenési formájában az astánga
vinyásza gyakorlási rendszer
tulajdonképpen összefűzött ászanák
sorozataiból áll. A gyakorlás tíz kör napüdvözlettel kezdődik,
amelyekből A és B változat ismert. Utána álló gyakorlatokat
végeznek a gyakorlók, mindegyiket öt légzésig kitartva4.
A gyakorlás befejező szakaszában dominánsan fordított pózokból
és lótuszülésből álló levezető sorozatot végeznek el.
A
gyakorlás középső, fő szakaszában bizonyos
ászana-gyakorlatosorokat
végeznek a gyakorlók, amelyeket három csoportra osztanak nehézségi
fok szerint. A kezdő gyakorlók először a jóga-csikitszának
(jógaterápia) nevezett első gyakorlatsor végzését sajátítják
el. Egyes források róga-csikitszának
nevezik az első sorozatot5,
mivel a róga
betegséget jelent szanszkrit nyelven. Ebben a sorozatban dominánsan
előrehajlító és csípőnyitó ászanák
szerepelnek, amelyek a fizikai test méregtelenítését és a belső
szervek egészséges működését segítik elő.
A
második (középhaladó) sorozatot nádí-sódhanának
nevezik. Ez a sorozat az idegpályák és az energiacsatornák
(nádík)
tisztítását segíti elő, és dominánsan hátrahajlító és mély
csípőnyitó gyakorlatok szerepelnek benne. Mindkét gyakorlatsor
körülbelül 20-30 gyakorlatot tartalmaz. Az egyes ászanákat
itt is öt légzésig tartják ki, míg az egyes ászanák
között a napüdvözlet elemeire épülő dinamikus vinyászákat
(átkötő mozdulatokat) végeznek a gyakorlók. Ez adja az
astánga-jóga6
dinamikus és megerőltető mivoltát.
A
harmadik kategóriába a haladó sorozatok tartoznak, amit eredetileg
egyben gyakoroltak a fejlett jógik, de később kettő, illetve négy
sorozatra bontották őket (haladó A, B, illetve C, D)7.
A haladó gyakorlatsorokat szthira-bhágának
(szilárd szint) nevezik. Ezeknek a gyakorlatoknak az a sajátossága,
hogy általában nagyon nehezen végrehajthatóak, és az egymás
utáni sorba fűzésük által a jógi a belső erő jelenlétét
demonstrálja, amellyel a hihetetlen hajlékonyságot és erőt
igénylő pózokat könnyedén hajtja végre. A legtöbb, átlagos
képességgel rendelkező gyakorló csupán hosszú évek múltán
jut el addig, hogy a haladó sorozatok gyakorlásába kezdjen, ha
egyáltalán eljut odáig."
1http://en.wikipedia.org/wiki/Pattabhi_Jois
2Jois
2002: Foreword, XV. old.
3vö.
Scott 2000: 14-17. old.
4Az
öt légzés az általános bevett gyakorlat az astánga oktatók
között. Manju Jois, Pattabhi Jois fia azt mondta a szerzőnek egy
személyes beyzélgetés során, hogy annak idején tíz légzésig
tartották ki a pózokat. A Yoga malában Pattabhi Jois azt írja,
hogy 5-8 légzésig kell kitartani a pózokat, de a terápiás hatás
érdekében 50-80 légzésig is ki lehet tartani az egyes pózokat
(vö Jois 2002: 48. old.).
5http://www.ashtangamunich.com/files/060606_Yoga_Chikitsa_English.html
6Az
“astánga” kifejezést klasszikusan Patandzsali nyolcfokú
felosztására értik, a szakdolgozatban én azonban a rövidség
kedvéért az astánga vinyásza jóga rendszer megjelölésére
fogom használni. Azokban az esetekben, amikor Patandzsali nyolcfokú
rendszerére szeretnék hivatkozni, azt “Patandzsali nyolcfokú
jógájának” fogom nevezni. A kettő rendszer kapcsolatát a
későbbiekben részletezem.
7Scott
2000: 15. old.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése