Patandzsali és az astánga vinyásza jóga

Újabb részlet a szakdolgozatomból:

"2. fejezet
Patandzsali és astánga vinyásza jóga

Az astánga vinyásza jóga nevében az első tag jelentése „nyolc testrész”, és ezt a kifejezést Pattabhi Jois vélhetőleg a jóga-darsana (filozófiai rendszer) atyjaként ismert Patandzsali Jóga-szútráiból kölcsönözte: jama-nijamászana-pránájáma-pratjáhára-dháraná-dhjána-szamádhajó 'stáv-angáni

„[A jóga folyamatának] nyolc része: 1.) az erkölcsi fegyelemmel kapcsolatos tiltások (jama), 2.) a jógi viselkedésére és életmódjára vonatkozó előírások (nijama), 3.) az ülő- illetve testhelyzetek (ászana), 4.) a légzésszabályozás (pránájáma), 5.) az érzékszervek működésének visszavonása és a figyelem befelé való irányítása (pratjáhára). 6.) a koncentráció (dháraná), 7.) a meditáció (dhjána) és a 8.) teljes lelki elmerülés (szamádhi).”¹

Felmerülhet a kérdés, hogy van-e tényleges kapcsolat a Patandzsali által ismertetett nyolcfokú rendszer, és a Pattabhi Jois által oktatott astánga vinyásza rendszer között, hiszen a legtöbben úgy ismerik, hogy az astánga-jóga gyakorlói csupán az ászanák és a vinyászák gyakorlásában jeleskednek, de sem a tiltások és előírások (jama és nijama) gyakorlására, sem a pránájáma vagy a rádzsa-jógának is nevezett meditációs rendszer magasabb fokozataira nem fektetnek nagy hangsúlyt. Mindazonáltal Pattabhi Jois is összefoglalja a nyolc fokozat közül az első négyet Yoga mala című könyvében², arra utalva ezzel, hogy az astánga vinyásza rendszert is autentikus hatha-jóga irányzatnak tekinti.

Az astánga vinyásza rendszer gyakorlói és oktatói azonban általában úgy fogják fel, hogy rendszerük tartalmazza magában ezt a nyolc lépcsőfokot, és bár nem tilos, de nincs is kötelezően előírva az, hogy az astánga gyakorlók napi rendszeres pránájáma vagy meditációs gyakorlatokat is végezzenek az ászana-gyakorláson kívül. A jama és nijama gyakorlását, bár Jois is hangsúlyozza, mégsem szabja meg előfeltételként az ászana-gyakorlás megkezdéséhez, inkább arra utal, hogy a jóga magasabb szintjei felé történő fejlődés elengedhetetlen pillérei. Jois szerint a jama és nijama gyakorlásához egészséges testre van szükség, amit az ászanák gyakorlásával lehet elérni. A Sándílja Upanisadra, illetve Szvátmáráma Hatha-jóga Pradípikájára hivatkozva kijelenti, hogy az elsődleges az ászana gyakorlása, és utána lehet foglalkozni a többi fokozat gyakorlásával, ha a testi betegségektől sikerült megszabadulni³.

John Scott érdekes aspektusból elemzi a nyolc fokozat megnyilvánulását az ászana-gyakorlásban⁴. Az öt jama az ahimszá (erőszakmentesség), szatja (igazmondás), asztéja (nem-lopás), brahmacsarja (cölibátus) és aparigraha (nem-birtoklás). A jama arra nevel, hogy hogyan viszonyuljunk más emberekhez és élőlényekhez, hogy békében és harmóniában élhessünk. Az ahimszát például azáltal tudjuk gyakorolni, hogy nem erőltetjük a pózok végrehajtását, ezzel kockáztatva a sérülést, hanem türelmesen dolgozunk, amíg a megfelelő hajlékonyság és erőnlét ki nem alakul. A szatjam gyakorlása azáltal valósul meg, hogy őszinték vagyunk önmagunkhoz, és nem ragaszkodunk egoisztikus elvárásokhoz. Az asztéja arra nevel, hogy ne csaljunk, lopjunk vagy ne legyünk irigyek másokra. Ezért nem szabad versengeni másokkal az ászanák gyakorlása közben. A brahmacsarja, vagyis a szexuális tevékenység korlátozása megóv a kimerültségtől, ami akadályt jelenthet az ászana-gyakorlásunkban. Az aparigrahát úgy tudjuk gyakorolni, hogy mértékletesen és rendszeresen gyakoroljuk az ászanákat, anélkül, hogy túlzásba esnénk."

1Jóga-szútra 2.29. Tóth-Soma 2011: 45. old.

2Jamák: vö. Jois 2003: 6-13. old. Nijamák: vö. Jois 2003: 13-18. old. Pránájáma: vö: Jois 2003: 18-24. old.

3vö. Jois 2003: 16-17. old.

4Scott 2000: 14-17. old.