2014. március 17., hétfő

7 dolog, ami elválaszt az álmaidtól

Ami itt következik, az Raymmar Tirado cikke (ne vegyétek zokon, de megszívlelendő!):

"Igen, így van, jól hallottad! Hozzád beszélek, kihívást intézek hozzád!

A szemedbe nézek (na jó, nem igazán, mivel valószínűleg olvasod ezt a cikket, de képletesen lyukat égetek most az arcodba a tekintetemmel) és azt mondom, hogy nincs esélyed!

Azt mondom, hogy ha elolvasod ezt a cikket, átnézed ezt a listát, és nem kezdesz vele semmit, akkor va okod az aggodalomra. 

Igazából kétségbe kellene esned. Mindent eldobva azonnal meg kellene kérdőjelezned a létezésedet a földön. Keress egy tükröt, nézz mélyen a szemedbe, emeld fel a kezed, és adj egy pofont magadnak!

Megvan? Most ismételd ezt addig, amíg magadhoz nem térsz, és akkor folytasd az olvasását, amikor készen állsz!

Arról beszélek, hogy mire vagy képes!

Nem a buzgón tanulós, sohasem bulizós, kitűnőre végzős képességekről beszélek. 


De nem is a lazulós, suli-ellógós, füvezős, piálós-bulizós, de mégis egyetemet elvégzős képességekről beszélek, amelyekről a több milllióba kerülő diplomád elhitette veled, hogy megvannak.

Én olyan képességekről beszélek, hogy "lépj ki az ajtón, mozdulj meg, és csinálj valamit!" Költözz el anyádtól, lépj le a munkahelyedről, mondd meg a világnak, hogy bekaphatja, és utána menj és csináld meg!

Olyan képességekről, amelyeket a valódi világban fejlesztesz ki, a szülői védelem buborékán vagy az egész oktatási rendszert átható ideológiai rögeszméken kívül.

Olyan képességekről, amikre bárki szert tehet, aki hajlandó megfizetni az árát. Olyan képességekről, amelyek lassan kihalnak.

Olyan képességekről beszélek, amiket nem lehet az iskolában vagy a tankönyvben tanítani. Ezeket csak úgy tanulhatod meg, ha csinálod, akkor tanulsz meg repülni, miután leugrottál a szikláról.

Olyan képességekről, amiket csak azután fejleszthetsz ki, hogy megtaláltad eredeti önmagadat. Amikor vásárra vitted a bőrödet vagy kitetted magad a kudarc lehetőségének.

A képességekről, amikor csak akkor tudsz kifejleszteni, ha hajlandó vagy mindent kockára tenni azért, hogy egy csodálatos dolgot megtegyél.

Olyan képességekről, amikről mindmáig azt hitted, hogy rendelkezel velük.

"Alapjában véve azt akarom mondani neked, hogy az Élet nevű játékban esélyed sincs..."

1# Mert nem szívtál még eleget

Mert belekényelmesedtél a középszerűségedbe, és azt választottad, hogy nem próbálkozol tovább.

Mert könnyebb beszélni egy új (programozási?) nyelv megtanulásáról, mint valóban megtanulni.

Mert mindenről azt gondolod hogy túl nehéz vagy túl bonyolult, ezért inkább kivársz, vagy majd megcsinálod holnap!

Mert utálod a munkádat, de nem keresel újat, mert könnyű elutasítani az elutasítást.

Mert miközben üldögélsz és nem is próbálod meg, én ott vagyok és próbálom, akkor is, ha elbukom, kihívásokat állítok fel, új dolgokat tanulok és olyan gyorsan hibázok, amilyen gyorsan csak lehet.

Mert amikor hibázok, akkor tanulok, és utána megváltoztatom az irányt, hogy biztos legyek benne, az utam mindig előre mutat. Mint ahogy a vasat edzik, felizzítottak a tűzben és formára kovácsoltak. Csiszolt, pengeéles karddá kovácsoltak, ami kettévág, hacsak nem vagy te is ugyanilyen edzett.

2# Mert zavar, hogy mások mit gondolnak rólad

Mert be akarsz illeszkedni.

Mert azt hiszed, hogy csak akkor menő másnak lenni, ha ugyanúgy vagy más, mint mások.

Mert félsz valódi önmagad lenni, attól tartva, hogy mit gondol majd a világ rólad. Azt gondolod, hogy mivel te megítélsz másokat, biztosan mások is megítélnek téged.

Mert jobban törődsz avval, amid van, ahelyett, amit véghezvittél.

Mert miközben te új ruhákra, autókra, drága éttermekre és bárokra költöd a pénzedet, én saját magamba fektetek. és miközben te próbálsz beleilleszkedni a világba, én próbálom a világot beleilleszteni magamba.

Mert gondolkodás nélkül feladok minden biztonságot és a világ elé tárom valódi önmagamat. Immunis leszek a véleményedre és meztelenül állok az ötletek tömegében; annak kényelmes tudatában, hogy míg te feleségül vetted a hétköznapit, és felfedeztem a rendkívülit.

3
# Mert okosabbnak hiszed magadat, mint amilyen vagy

Mert ugyanazt csináltad, mint mindenki más; ugyanazt tanultad, mint ők és ugyanazt olvastad, amit ők.

Mert azt tanultad meg, amit meg kellett tanulnod, hogy átmenj a tesztjeiken, és azt gondolod, hogy ettől okos vagy.

Mert azt gondolod, hogy a tanulás olyan dolog, amit az emberek az iskolában csinálnak.

Mert amíg az egyetemen üldögéltél, én az életet tanulmányoztam; mert ahelyett, hogy egy osztályteremben tanultam volna a világról, én kimentem és a világot megélve tanultam meg.

Mert többet tudok, mint bármilyen papírdarab, amit bármelyik egyetemről szerezhetsz. Mert az okosság nem abban van, amit tanulsz, hanem abban, ahogyan élsz.

Mert lehet, hogy nincs végzettségem, de nem találsz olyan témát, amiről ne tudnék értelmesen beszélni.

Mert én is átmentem volna a tesztjeiden, ha kellett volna, te viszont egy másodpecig sem álltad volna ki azokat a teszteket, amiket az élet hozott nekem. Olyan teszteket amiket nem kördiagramon vagy százalékban kell értékelni; hanem csak egy ismérv, a túlélés alapján!

4# Mert nem olvasol

Mert azokat a dolgokat olvasod, amiket kötelező, vagy pedig egyáltalán semmit.

Mert azt gondolod, hogy a történelem unalmas, a filozófia pedig ostobaság.

Mert inkább leülsz és nézed az RTL-t, ahelyett, hogy felfedeznél valami újat, ahelyett, hogy fejest ugranál egy másik ember agyába, hogy jobban megértsd a világod magad körül.

Mert nem vagy hajlandó elismerni, hogy minden hatalom a világon az előttünk élők szavaiból származik. Hogy bármi, amire vágysz, elérhető, ha megkeresed a szavak végeláthatatlan sokaságában, ami most még könnyebben hozzáférhető a számunkra, mint valaha.

Mert valószínűleg nem olvasod ezt a cikket, bár tudod, hogy el kellene olvasnod.

Mert azok, akik ezt elolvassák, már tudják ezeket a dolgokat.

Mert elviheted a lovat a folyóhoz, de nem kényszerítheted az ivásra.

5# Mert nem vagy elég kíváncsi

Mert a híreket az államilag kontrollált média klónjaitól szerzed be.

Mert nem vagy hajlandó feltenni ezt az egyszerű kérdést: "És mi van, ha az egész egy hazugság?", és elfogadni a lehetőségét, hogy valóban lehet az; hogy akár az is elképzelhető, hogy a tömegmédia módszerei közvetlen irányítás alatt vannak, hogy félrevezessenek.

Mert engem tudálékosnak nevezel, de nem vagy hajlandó önmagadat semmittudónak nevezni.

Mert én szomjazom a tudást, témától függetlenül.

Mert miközben te internetes játékokat játszol, én a húrelméletről vagy a kvantum-mechanikáról olvasok.

Mert közben te sorozatokat nézel, én a videó-szerkesztést tanulom, honlapokat építek és mobil alkalmazásokat tervezek.

Mert ha vitáznunk kellene, akkor legyőznélek. Elsőnek a saját érvemet győzném le minden lehetséges szempontból, annak érdekében, hogy megértsek mindent, amit felhasználhatsz ellenem. 

Mert rászánnám magamat arra, hogy olyan alaposan megértsem a szembenálló érveket, hogy a te oldaladat is meg tudjam védeni és nyerni, miután éppen legyőztelek ugyanebben a vitában.

6# Mert nem teszel fel elég kérdést

Mert nem kérdőjelezed meg az autoritást. 

Mert nem kérdőjelezed meg magadat.

Mert nem érted a megfelelően feltett kérdések, a tiszteletteljes egyet nem értés erejét az életben, és annak az erejét, hogy kiállsz azért, amit helyesnek gondolsz valakivel szemben, aki mást mond. Ha nem vagy képes megkérdőjelezni a valóságot, akkor megrekedsz az önmagadra erőltetett túlélő-stratégia mátrix-szerű egyhangúságában.

Mert tudom, hogy ha beszélni engedlek, akkor minden információt meg fogsz adni nekem, amire szükségem van ahhoz, hogy megsemmisítselek.

mert én tanulmányozom az emberi magatartást, te pedig önmagadon kívül senkiről sem veszel tudomást.

Mert én ugyanolyan figyelemmel kísérem azt, ahogyan mondod a dolgokat, amiket mondasz, mint azt, hogy mit mondasz, és ez túl sokat elárul!

Mert a kontroll nem abból jön, hogy kiokádod a tudatlanságodat, mintha gyógyíthatatlan szómenés lenne, hanem abból, hogy megfelelő kontextusban teszed fel a kérdéseidet. 

Mert én az érvelésed premisszáit tanulmányozom, és az alaptól kezdve semmisítem meg, mielőtt még lehetőséged lenne megalapozni az elképzeléseidet.

7# Mert nem tudsz mit kezdeni az igazsággal

Mert még csak nem is ismered el azt, hogy nem tudod a dolgokat, amiket nem tudsz.

Mert nincs egy olyan cikk az interneten, amely kárpótolna mindazért az időért, amit elpazaroltál az életedben. 

Mert még ha azt is mondanám neked, hogy holnap minden megváltozhatna, te akkor is holnapig várnál, mielőtt bármit tennél érte.

Mert még akkor is tudatában vagyok a környezetemnek, amikor azt gondolod, hogy nem. 

Mert azt gondolod, hogy mivel nem ismertelek el, ez azt jelenti, hogy nem is vettelek észre.

Mert a hátsó feledbe dugod a fejedet és úgy közlekedsz, tudomást sem véve a körülötted lévő világról. Boldogan tudatlan vagy a valóságról, ami olyan közel van az arcodhoz, hogy ha csak egyszer kinyújtanád a nyelvedet, akkor megízlelnéd és rájönnél, hogy mennyire ízletes a valóság.

Mert azonnal függővé válnál tőle, és nem lennél képes elengedni a valóság tápláló mellét. Végre képes lennél megérteni a megértésed hiányát, és akkor látni fogod, akkor tudni fogod, hogy az egyetlen dolog, ami visszatart attól, hogy valami igazán csodálatosat véghezvigyél, az te magad vagy."

2 megjegyzés:

Boró írta...

Hááát... Ez szerintem elég visszataszító stílusú szöveg, pedig a mondanivalója jó.
Értem én, hogy provokatívnak szánt írás, de eddig úgy vettem észre, hogy aki így lenézi a többi embert, ahogy itt a szöveg sugallja, azzal sem stimmel valami, bizonygatnia kell, hogy ő a jobb. Aki tényleg tevékeny, folyton tanuló, konstruktív, nyitott, stb, annak van elég dolga anélkül is, hogy a többieket kritizálná.
Szerintem tanulni olyanoktól lehet igazán, akik ezeket CSINÁLJÁK, megvalósítják, nem azoktól, akik kritizálnak másokat, hogy ők máshogy élnek.
Ráadásul sosem tudhatod, honnan indult a másik. "Never judge people until you've walked a mile in their shoes"

Névtelen írta...

Szerintem abszolút nem provokatív, legfeljebb azok érezhetik annak, akik nem értik, hogy mi van itt leírva. Aki nem nézi le azokat az ostoba "embereket", akik azt sem fogják fel, hogy egyszer meg fognak halni, az ugyan olyan, mint ők. Ennek a szövegnek az írója ugyan úgy különb a többieknél, mint én. Az, hogy vette a fáradságot és tett egy újabb (szerintem fölösleges) lépést arra, hogy "megváltsa a világot, csak reményt ad nekünk többieknek, hogy nem vagyunk egyedül ezen a el.aszott világon...