"Minden egyes légzés teljes hosszát annak arányát is megadva, számolással fejezzük ki. Amikor az 1:1 arányú légzést kezdjük gyakorolni, akkor először a normális légzésünk hosszát alkalmazzuk. Például, ha átlagosan 15 levegőt veszünk percenként, akkor minden egyes légzés 4 másodpercig tart. Ennek a fele a belégzés és a fele a kilégzés, így 2:2 másodperces légzéshez jutunk, melynek az aránya 1:1, azaz egyenlő (szama).
Ha olyan arányt látunk, amelyik három részből áll, az általában a belégzésre, belső kumbhakára és a kilégzésre vonatkozik. A legnépszerűbb a haladó 1:4:2 arány, ami a Jóga-rahaszja szerint nagyon fontos, mert ez a nádík megtisztításának legfőbb módszere (2.59-60). Ez az egyenlőtlen (vishama) arány egyik példája. Vannak egyéb szokatlan arányok is: például a Jóga-csudámaní Upanisad a 6:8:5 arányt ajánlja, ami sokkal engedékenyebb, mint az 1:4:2 (103. vers).
A Gheranda-szamhitá szerint a pránájáma három szintje (kanistha - kezdő, madhjama - középső és uttama - haladó) a 12 mátra (másodperc) hosszúságú belégzést jelenti a kanistha, 16 mátrát a madhjama és 20 mátrát az uttama gyakorló számára. Ha a középső, 16 másodperces értéket vesszük alapul, és levetítjük a népszerű 1:4:2 arányra, akkor 16 másodperces belégzést, 64 másodperces kumbhakát és 32 másodperces kilégzést kapunk. Ez a számolás annyira fontos, hogy például a Mandala Bráhmana Upanisad kijelenti, hogy ez maga a pránájáma (1.1). A Gheranda-szamhitá is nagy jelentőséget tulajdonít ennek a számolásnak (5.49-51).
Ha négy részből álló légzési arányt látunk, például 1:1:1:1, akkor a negyedik szám a báhja (külső) kumbhaka hosszát jelzi."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése