Az 1974-es Ashtanga Sillabusz - 4. rész

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

Negyedik év:

Gyakorlat: ászanák (Haladó „B” ászanák)

Szimhászana

Vriksászana

Viparíta Csakrászana

Marícsjászana E

Marícsjászana F

Marícsjászana G

Marícsjászana H

Jógászana

Bhadrászana

Sziddhászana

Adhómukha Padmászana

Bhudzsangászana

Jógadandászana

Trivikramászana

Szamakónászana

Vírászana

Parjankászana

Digászana

Natarádzsászana

Tírjangmukha Uttánászana

Krakacsászana

Sírsapádászana

Pungu Kukkutászana

Tadászana

Pungu Majúrászana

Ganda Bhérundászana (A, B)

Úrdhva Praszárita Pádászana

Tírjangmukha Utthita Trikónászana

Szúpta Kandászana

Ardha Csakrászana

Táraksjászana

Jógapítha

Szálamba Sírsászana (A, B, C, D)

Nirálamba Sírsászana (A, B, C, D)

Parvatászana

Savászana

Megjegyzések: Ez a lista a ma ismert negyedik, ötödik és hatodik sorozatból is tartalmaz ászanákat. Természetesen a mai sorozatok már több ászanát tartalmaznak, mint ez a negyedik sorozat. A szálamba (megtámasztott) sírsászana négy változata valószínűleg egybeesik a baddha-haszta sírsászana ma is ismert négy változatával. A nirálamba (támaszték nélküli) sírsászana pedig a mukta-haszta sírsászana négy változatával lehet azonos, a D változat elképzelhetően a kéz nélküli fejenállásra utal.

Pránájáma:

1. Sítalí
2. Sítkarí
3. Múrcssha

Elmélet (szöveg):

1. Szuthaszamhita (Síva-szamhitá?)
2. Aparóksánubhúti
3. Patandzsála Jóga-szútra

Megjegyzések: Ez a három pránájáma szintén a Hatha-jóga Pradípikában található. A Múrccsha egy haladó pránájáma, a neve „ájulást” jelent. A Szúta Szamhitá egy szmárta írásra vonatkozik, amely a saivita papok vallási előírásait részletezi, és a Szkanda Purána részét képezi. De az is lehet, hogy Pattabhi Jois a Siva Szamhitára gondolt, amely közvetlenebbül köthető a jógához. Az Aparóksánubhúti szintén Sankarácsárja műve, amely az advaita Védánta filozófia általa lefektetett tanításait részletezi. Patandzsali Jóga-szútrái pedig a jógafilozófia alapvető aforizmáit tartalmazzák.

Befejező év (ötödik):

Gyakorlat: A: Az ászanák ismétlése

B: A pránájáma ismétlése

C: Pránájáma: I. Pláviní, II. Kévala Kumbhaka

Elmélet: 1) Jóga-Upanisad

2) Srímad-Bhagavad-gítá (Brahmánandagiri kimmentárjával)

Megjegyzések: Az ötödik évben úgy látszik, hogy mind a négy sorozat ismétlése volt a feladat, hiszen a jelenlegi Ashtanga rendszer szerint is a haladóbb sorozatokat gyakorló jógik hetente egyszer átismétlik az előző sorozatokat is. Ez a sillabusz a Pattabhi Jois által létrehozott Ashtanga Research Institute tanmenete lehetett, br a későbbi években számos módosításon ment keresztül, például a pránájámák, kriják, múdrák és a jógaelméleti írások oktatása háttérbe szorult az ászanákoz képest, illetve elképzelhető, hogy nem is kötötte le annyira a nyugat jógikat. A pláviní pránájáma egy olyan légzőgyakorlat, amit a vízben lebegve szoktak gyakorolni. A kévala kumbhaka pedig a spontán, önkéntelen légzésvisszatartásra vonatkozik.

A Jóga-Upanisad kifejezés alatt általában a húsz, jógával foglalkozó Upanisadot szokták érteni. Ezek közül öt a mantrákkal foglalkozik:

1) Amrita-Bindu-Upanishad

2) Amrita-Nada-Bindu-Upanishad

3) Tejo-Bindu-Upanishad

4) Nada-Bindu-Upanishad

5) Dhyana-Bindu-Upanishad

Négy foglalkozik a légzéssel és a belső hang hallásával:

1) Hamsa-Upanishad

2) Brahma-Vidya-Upanishad

3) Maha-Vakya-Upanishad

4) Pashupata-Brahma-Upanishad

Kettő a belső fényen való meditációval foglalkozik:

1) Advaya-Taraka-Upanishad

Egy foglalkozik a jóga minden formájának lényegével:

1) Kshurika-Upanishad

Hét jóga upansad pedig a kundaliní-jóga különböző aspektusait részletezi:

1) Yoga-Kundalini-Darshana-Upanishad

2) Yoga-Sikha-Upanishad

3) Yoga-Tattva-Upanishad

4) Yoga-Cuda-Mani-Upanishad

5) Varaha-Upanishad

6) Tri-Shikhi-Brahmana-Upanishad

7) Shandilya-Upanishad

És végül az utolsó írás, amit Pattabhi Jois tanulmányozásra szán, a Bhagavad-gítá, vagyis Krisna és Ardzsuna párbeszéde a Mahábháratából.