1. hiba: amikor abbahagyod, vagy el se kezded
Gyerekkoromban és fiatalkoromban lételemem volt a mozgás. Nyáron bicikli, futás, úszás, télen Moszkvában sífutás meg terem-atlétika. Imádtam a tornaórákat, még vívóedzésre is jártam. 18 éves koromban Arnold Schwarzenegger könyve alapján elkezdtem otthon gyúrni, utána jött a jóga. Azután 19 éves koromban krisnás lettem, és ott el is hasaltam a fizikai aktivitás terén. Ennek eredményeként 30 éves koromra 87 kilósra híztam, folyamatosan fájt a hátam, és úgy általában kivoltam a fizikai állapotomtól. És akkor visszajött a jóga, a futás, a saját testsúlyos edzés, ez a folyamat pedig már lassan 15 éve tart. Szóval mindenkinek azt üzenem, hogy ha abbahagytad, kezdd újra! Ha bele se kezdtél, akkor ma legyen a napja, hogy az első száz fekvőtámaszodat lenyomod! A személyi edzettjeimnek azt szoktam mondani, hogy mindenkinek joga van az egészséghez és az esztétikus testhez, ne hagyd, hogy bárki is meggyőzzön az ellenkezőjéről!
2. hiba: amikor türelmetlen vagy
Amikor évekkel ezelőtt belevetettem magamat a jógába, elkezdtem hajszolni a hajlékonyságot, egyre nehezebb és nehezebb pózokba kényszerítve a testemet, aminek persze több tucatnyi sérülés, húzódás volt a velejárója. Szerencsére egyik sem maradandó, de a sérülésekből mindig tanulni kell. Ha nem vesszük őket figyelembe, akkor meg fognak ismétlődni, és végül kiábrándítanak a mozgás szépségéből. Azért sérülsz meg, mert:
- túl hamar akarsz olyan gyakorlatot végezni, amire még nem állsz készen;
- nem megfelelő módon hajtod végre a gyakorlatot;
- nem veszed figyelembe a saját határaidat;
- túlterheled magad edzés közben vagy az életedben, és a szervezet így reagál az őt érő stresszre.
3. hiba: amikor nem mersz továbblépni
Az az igazság, hogy én megfigyeltem magamon, hogy néhány évente lecserélődnek a preferenciáim, és ami addig érdekelt, az már nem annyira motivál, helyette pedig megjelenik egy új dolog, ami sokkal jobban érdekel. Kezdődött ez a jógával, majd jött a fegyencedzés, illetve a street workout, közben volt egy thaiboxos korszakom is, és most a kettlebell, illetve girjasport a legújabb kattanásom. Persze mindezt az edzéseimben igyekszem ötvözni, most első helyen a girjasport-gyakorlatok állnak, mert jövő héten is versenyre megyek. Emellett funkcionális és saját testsúlyos gyakorlatokkal fejlesztem az erőnlétemet, állóképességemet, és persze a jógáról sem feledkezek meg, mert anélkül az egész nem érne semmit. Szóval járom az utamat, de nem ragadtam le egyik sportnál sem, amikor azt éreztem, hogy már nem motivál tovább, vagy nem látok benne elérendő, elérhető célokat. Neked is lehetnek ilyen korszakaid, és ilyenkor engedni kell, hogy az újabb szenvedély magával ragadjon. A lényeg az, hogy mindig mozogj valamit, hiszen egyik sportág sem cél önmagában, feltéve, ha nem vagyunk versenyzők. Aki pedig edzéseket tart, az is látni fogja, hogy azt tudja a legjobban oktatni, amire a leglelkesebb, persze mindezt manapság a "funkcionális edzés" gyűjtőfogalom alatt szokás említeni, ebbe belefér a saját testsúly, a bell, az olimpiai rúd, a crossfit meg még ki tudja mi minden. Nem kell ragaszkodni a formához vagy az eszközökhöz, hanem az edzsécélokat kell helyretenni, és ahhoz kell megválasztani a módszereket. Néha még a hivatásos sportolók is kirándulnak egy-egy új sportágba, hogy újabb ingereket kapjon a szervezetük, és így túl tudjanak lépni egy-egy adaptációs szinten, ahol megrekedtek.
4. hiba: amikor másokat próbálsz utánozni
Ez valamennyire az előző téma folytatása. Amikor rákattanunk egy sportra, akkor egyből olyanok akarunk lenni, mint az adott sport ikonjai. Aki például street workoutozik, az olyan akar lenni, mint Adam Raw, Frank Medrano vagy Hannibal vagy éppen a legújabb orosz street workout fenomén. Minden sportágnak megvannak a maga ikonjai. Csak azt felejtjük el, hogy ők sok-sok év tudatos munkát beletettek abba, amit elértek, és valószínű, hogy ez nekünk sem fog sikerülni egy-két év alatt. Az edzőparkokban például nap mint nap látok srácokat, akik pár hónap edzés után a legbonyolultabb trükkökkel kezdik, az alapozás, erőnlét, ízületi felkészítés pedig kimarad. Ilyenkor jönnek a sérülések, aztán mag a csalódások. Én még mindig az alapgyakorlatoknál tartok, és jógában sem megy minden, amit megálmodtam. Nehéz párhuzamosan fejleszteni az erőt és a hajlékonyságot, erről már sokat írtam. De nem lehetetlen, és szükség is van rá. Szóval lehet, hogy egy-egy gyakorlat kifejlesztéséhez évekre lesz szükségünk, de ha tényleg akarjuk, akkor nem fogjuk sajnálni a belefektetett munkát.
5. hiba: amikor nem a saját utadat járod
Ez szintén valamennyire az előző gondolat továbbfűzése. A saját tapasztalatom azt mutatja, hogy a sport sokszínű világához mindenkinek megvan a maga hozzáállása, ami ráadásul az évek során még változik is. Ezért sem szabad leragadni egy-egy sportágnál, amikor azt érzed, hogy neked már nem tud adni, és nem szabad másokat utánozni. Neked megvannak a saját értékeid, és azokat kell felfedezned és kiteljesítened önmagadban. A sport csupán csak eszköz, bár szerintem a személyiség fejlődésének fontos eszköze, amely neveli a jellemet, kitartást, küzdeni akarást, motivációt ad és egy csomó pozitív hozadéka van. De a végső cél önmagad megtalálása, és ez valami teljesen egyéni lesz. Persze nem minden áron kell új sportágat létrehoznod, de ne félj újítani, kísérletezni, kijelölni egy új ösvényt, amerre még nem járt senki. A legsikeresebb edzők mind a saját útjukat járják, és megvan az egyéniségük. Én például a funkcionális erőfejlesztés és a jóga kombinációjára törekszem, ugyanis ezzel nem sok mindenki foglalkozik. Vannak erős emberek, de a mobilitásuk igencsak gyerekcipőben jár. És van számtalan jógi, akik viszont nem rendelkeznek azzal a kondícióval és erővel, amit más sportok tudnak adni. A kettő metszete szerintem nagyon ígéretes terület, amely még számos kiaknázatlan lehetőséget rejt az emberi képességek tárházán belül. Szóval ne félj egyéniség lenni, a te tested, a te sportod, a te utad!
Remélem, ezek a gondolatok mások számára is hasznosak, akik már elindultak a mozgás evolúcjának útján, és azok számára is, akik még nem szánták el magukat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése