24.
Pársva-upavista-kónászana (oldalsó előrehajlítás ülve,
tekintet a lábujjakon)
Az
előző gyakorlat befejezése után belégzésre egyenesedjünk fel,
és a karokat is emeljük a magasba. Fordítsuk ki a teljes törzset
a jobb láb fölé, nyújtózkodjunk fölfelé, majd döntsük előre
a törzset, és mindkét kezünkkel fogjuk meg a jobb lábfejünket.
Minden előrehajlító póz esetében fontos, hogy megnyújtózzunk a
törzzsel fölfelé, mielőtt előrehajolunk, mert így egyenesebb és
hosszabb lesz a gerinc, amit a végső pózban már nehezebb elérni.
Itt ugyancsak fontos a derékból történő maximális ráfordulás
a jobb lábra, mert az előrehajlításban már nehéz oldalra
kivinni a törzset.
Ideális
esetben a köldök a jobb comb fölé kerül, a szegycsont a jobb
térd fölé, az állunk pedig a jobb sípcsonthoz ér. A két váll
egyforma távolságban van a jobb térdtől. Mind minden
előrehajlítás esetében, itt is zárjuk a lapockákat és
távolítsuk a vállunkat a füleinktől, a szegycsontot pedig toljuk
előre. Ez a húzódzkodáshoz vagy evezéshez hasonló aktivitás,
amit a vállövvel kifejtünk, elősegíti az egyenes törzzsel
történő előrehajlítást.
Hajtsunk
végre tíz légzést a pózban, majd emeljük meg a fejünket,
fújjuk ki a levegőt a tüdőből, és hajtsuk végre a kumbhakát
a három bandhával. Ne feledjük, hogy a dzsálándhára
bandha végrehajtásához az állunkat közvetlenül a
szegycsonthoz kell nyomni. Ha nem ér oda, akkor nyújtsuk a
csuklyásizmot és a nyakunkat a szarvángászana (gyertyapóz)
és halászana (ekepóz) segítségével. Végezzük el a pózt
a bal lábra hajolva is. Ügyeljünk rá, hogy előrehajlás közben
a másik láb ne forduljon be és az ülőcsont ne emelkedjen meg.
A
gyakorlat hatásai:
Ugyanazok,
mint az upavista kónászana esetében, de intenzívebben
nyújtja a combhajlító izmokat, illetve ha elég mélyre hajolunk,
akkor a combunkkal nyomást tudunk gyakorolni a hasfalra, amit a
törzsfordítás intenzívebbé tesz.
Ellenjavallatok:
Alsó háti sérülések, a csípők, illetve a combhajlító izmok
sérülései.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése