A negyedik sorozat ászanái

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

Az Ashtanga vinyásza jóga negyedik sorozata nehézség szempontjából nem sokban különbözik a harmadik sorozattól, hiszen mindkettő a szthira-bhága („szilárd erő”) kategóriájába tartozó haladó sorozat. Mindazonáltal vannak benne új elemek (például a bokák kifordítása a múlabandhászanában és a nahusászanában); a lábakat már nem csak a nyak mögé, hanem a bordakosár mögé kell bevinni (buddhászana és kapilászana), a jógadandászana szintén még mélyebb csípőnyitást igényel, míg a parivrittászana A és B végrehajtásához erős törzs-, váll- és csípőmobilitásra van szükség.

Kulcs-ászanák

A negyedik sorozat pózai annyira változatosak és egyediek, hogy igazán nehéz olyan kulcs-ászanákat elkülöníteni, melyek végrehajtása jelezné a sorozatban való előrehaladásunkat. Ha mégis választani kellene, akkor a múlabandhászanát, pungu-kukkutászanát, a parivrittászanát és a pársva-dandászanát emelném ki, és esetleg még a szamakónászanát is, ha valaki még nem gyakorolta az eddigi sorozatokban.

A negyedik sorozat ászanái kategóriákra bontva

Az előző sorozatok is megvizsgáltuk az ászanák négy kategóriáját, vagyis az élettelen objektumokat képviselő pózokat (tamasz), az állatokat képviselő pózokat (radzsasz), emberi lényeket képviselő pózok (tamasz, radzsasz és szattva) és az isteni lényeket képviselő pózokat (szattva). A következőkben, bár mindegyik póz mitológiáját később részletesen ismertetni fogom, áttekintjük, hogy a negyedik sorozat pózai közül melyek képviselik az egyes kategóriákat.

Élettelen objektumokat képviselő pózok: múlabandhászana (gátzár-póz), sajanászana (pamlag-póz), ákarna-dhanurászana (fülhöz érintett íjpóz), pádángustha-dhanurászana (íjpóz lábujjfogással), tádászana (hegypóz), szamánászana (a szamána váju póza), ékapáda-dhanurászana (egylábas íjpóz), parjankászana (karosszék-póz), parivrittászana (körforgás-póz), jógadandászana (a jógi botpóza), bhudzsadandászana (kézben hordott botpóz), pársva-dandászana (oldalsó botpóz), úrdhva dandászana (felfordított botpóz), adhó dandászana (lefelé néző botpóz), szamakónászana (egyenes szögpóz).

Állatokat képviselő pózok: vriscsikászana (skorpió-póz), pársva bakászana (oldalsó varjúpóz, pungu-kukkutászana (sebzett kakaspóz), ékapáda-kapótászana (egylábas galambpóz.

Emberi lényeket képviselő pózok: nahusászana (Nahusa bölcs póza), kapilászana (Kapila póza), marícsjászana E-H (Marícsi bölcs póza).

Isteni lényeket képviselő pózok: buddhászana (Buddha póza), jóni-dandászana (a jóni és a lingam póza), Ómkárászana (az Óm szótag póza).

A fentiekből látható, hogy a negyedik sorozatban ismét az élettelen tárgyakat szimbolizáló pózok (tamasz) kerülnek túlsúlyba, főleg a danda (bot) fordul elő gyakran. Ez spirituális tekintetben a szannjászík (lemondott rendben élő szerzetesek) tradicionális botjára utal, mely az Isteni lényeggel való egységet szimbolizálja, ugyanakkor az axis mundit, vagyis a függőleges Világtengelyt is, mely az anyag és a transzcendens közötti kapcsolatot, illetve evolúciót is képviseli. A negyedik sorozat pózai tehát már bőven a világi külsőségekről való lemondás felé terelik a gyakorlót, és nem is ritka, hogy már 50-60 éves korukban jutnak el e sorozat gyakorlásáig a jógik. Ugyanakkor, mint ahogyan korábban is említettük, a danda a törvényt, a dharmát, az erkölcsi elveket is képviseli, melynek betartása és betartatása a királyok feladata, és a királyok jogara jelképezi igazságszolgáltató és büntető jogkörüket.

Az állatokat (radzsasz) képviselő pózok között egy ízeltlábú (a skorpió) és három madár (varjú, kakas és galamb) található, az embereket, illetve bölcseket képviselő (szattva, radzsasz és tamasz keveréke) pózok közül pedig Nahusa (egy király), Kapila (a szánkhja filozófia alapítója) és a már korábban (az első sorozatban) is felbukkanó Marícsi bölcs pózai kerültek bele a negyedik sorozatba. Buddha pózát sorolhatnánk ebbe a kategóriába is, mert Jézushoz hasonlóan, egyes hívők számára Buddha a megvilágosodást elért ember volt, míg más hívek isteni inkarnációnak tekintették. Ezért én a negyedik kategóriába soroltam a bhuddhászanát, az isteni megnyilvánulásokat képviselő szattva kategóriájába. Ide soroltam még a jónidandászanát is. A jóni a női nemi szervet jelenti, míg a danda a férfi nemi szerv nevének is tekinthető. A hindu ikonográfiában Siva és Sakti, vagyis Párvatí egyesülését ábrázolják a jóniban elhelyezkedő lingamként (Siva és Sakti nemi szerveként). Ez az anyagi és isteni energiák, vagy a prakriti és purusa egyesülését is szimbolizálja. Az ómkárászana egyértelműen az isteni Óm szótagot képviseli.