Erre az egyik legmarkánsabb példa a náci ideológia terjeszkedése volt, melyre a gyenge, félelmükön keresztül manipulálható emberek voltak a leginkább vevők. Érdekes, hogy egy-egy markáns, megosztó ideológiai nézet elterjedéséhez mindig szükség van legalább egy karizmatikus vezéregyéniségre, akinek a valós vagy vélt életével azonosítják az adott eszmerendszert a követők. Az emberek java része ugyanis nem független gondolkodó, hanem követő szeretne lenni, mert túl lusta ahhoz, hogy kérdéseket tegyen fel, és megfontolja a rájuk kapott válaszokat, hogy kételkedjen, kutasson, és beismerje, ha tévedett, majd korrigálja az álláspontját. Az átlagember a dogmák keretei között érzi magát biztonságban, mert a dobozon belül ismeri a határokat, a viszonyítási pontokat. Sokkal kevesebben mernek kilépni a dobozból, és új nézőpontok után kutatni, vagy kreatív, művészi valóságot létrehozni az általa befogadott lenyomatok töredékeinek tudatos felhasználása által.
Nos akkor vizsgáljuk meg, pontosan mi is az a dogma? A Wikiszótár.hu definíciója szerint:
"1. Vallási: Megkérdőjelezhetetlen állítás, amit bizonyítás nélkül fogadnak el, és azt minden hívőnek be kell tartania, illetve el kell fogadnia mint feltétel nélküli igazságot. Kötelezően elfogadandó hittétel.
A dogmát nem kell bizonyítani, mert az egy ténynek tekintett kinyilatkoztatás. Keresztény dogma szerint Jézus Krisztus Isten fia volt. A katolikus vallás egyik dogmája a pápa tévedhetetlensége vallási ügyekben. A tudósok a középkor végén gyakran kerültek ellentétbe dogmákkal.
2. Átvitt értelemben: Kötelező erejű állítás; tudományosnak tekintett, de önkényes tétel, amelyet bizonyítás nélkül fogadnak el. Olyan tan vagy vélemény, amelyhez mereven ragaszkodnak, amelyet kötelező erejűnek tartanak, vagy bizonyítékok nélkül megváltoztathatatlannak hirdetnek.
Az anyagmegmaradás törvényét az iskolában dogmaként tanítják. A magyar nyelvészetben a finnugor eredettan egyre inkább dogmává válik. Az orvostudomány dogmája szerint az ember biokémiai folyamatok és működések eredménye. A gondolkodás szerveként bemutatott agy egy pszichológiai és pszichiátriai dogma. A megfigyelés hiánya és az adatok kiértékelésének a hiánya dogmákat hoz létre."
A fentieket alaposan végiggondolva nyakon csíphetjük, hogy mennyi dogma irányítja az életünket, a táplálkozástól és az egészségtől, orvostudománytól kezdve az életünket befolyásoló értékrendeken és életcélokon keresztül egészen a boldogságról alkotott elképzelésünkig. Ha nem tudatosítjuk és vizsgáljuk felül az életünkre ható dogmákat, akkor elvesztegetjük a lehetőséget az emberi élet valódi küldetésének megvalósítására, önnön eredeti természetünk megismerésére.
A félelmeink tudatos feldolgozása, a tudás művelése, a jóga és a konvencionális keretekből kilépve történő gondolkodás nagy segítségünkre lehet e dogmák hatástalanításában, és az igazság mélyebb megismerésében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése