2017. július 28., péntek

Csakrák és érzelmek

Bár Gregor Maehle azt írta Meditáció-könyvében, hogy ne foglalkozzunk a csakrák szirmaihoz tartozó hangokkal és vrittikkel (érzelmekkel), a teljesség kedvéért érdemes most ezeket is felsorolni.

A múládhára csakra négy cinóbervörös szirommal rendelkezik,és a hozzájuk kapcsolódó betűk a Sat-csakra nirúpana szerint a következők: Va, śa (palatális), (cerebrális), és Sa. A múládhára csakrához kapcsolódó érzelmi aspektusok a Mahánirvána tantra szerint: dharma - vallásos, spirituális törekvések; artha - világi, gazdasági törekvések; káma - érzéki élvezetre irányuló törekvések; móksa - vágy a felszabadulásra, megvilágosodásra.



A szvádhisthána csakra hat narancsvörös szirmának hangjai: Ba, Bha, Ma, Ya, Ra, La. A hozzájuk kapcsolódó érzelmek: avadzsína – közömbösség; múrccshá - tompaság; prasraja - függőség; avisvásza - az önbizalom hiánya; szarvanása - a megsemmisüléstől való félelem; krúratá - kegyetlenség. Ezek ösztönszintű, javarészt negatívnak tekinthető érzelmek, melyek mélyen a tudatalattiban erednek.


A manipúra csakra tíz kékesfekete szirmának hangjai: Ḍa, Ḍha, Na, Ta, Tha, Da, Dha, Na, Pa, Pha. A hozzájuk kapcsolódó vrittik: laddzsá – szégyenérzet; pisunatá - szadista hajlam; írsá - irigység; szusupti - álmosság; visáda - melankólia; kasája - ingerlékenység; trisná - birtoklásvágy; moha - megszállottság; ghriná - gyűlölet; bhaja - félelem. Ezek az érzelmi aspektusok a manipúra csakra hatalomra, befolyásra és birtoklásra irányuló természetével állnak kapcsolatban.


Az anáhata csakra tizenkét tűzpiros szirmának hangjai: Ka, Kha, Ga, Gha, Ña, Ca, Cha, Ja, Jha, Na, Ṭa, Ṭha. A hozzájuk kapcsolódó vrittik: ásá - remény, csintá - aggodalom, cséstá - erőfeszítés, mamatá - ragaszkodás, dambha - hiúság, vivéka - megkülönböztető képesség, viklatá - dermedtség a félelem miatt; ahankára - egó, lólatá - fösvénység, kapatátá - képmutatás, vitarka - vitatkozás, túlzásokba esés, anutápa - megbánás. Ezek az érzelmi funkciók a szívcsakra, mint érzelmi kapcsolatokat irányító központ szerepéhez kapcsolódnak.


A visuddhi csakra tizenhat bíbor szirmának hangjai az összes magánhangzó (am, ám, im, ím, rim, rím, lrim, lrím, ém, aim, om, aum, az anuszvára (ng) és a viszarga (h). A hozzájuk kapcsolódó vrittik a következők: sadhaja - a páva hangja; risabha - a bika hangja; gándhára - a kecske hangja; madhjama - az őz hangja; paincsama - a kakukk hangja; dhaévata - a szamár hangja; nisáda - az elkeseredés csendje; Óm - az elsődleges hang, a teremtés, fenntartás és pusztítás akusztikus gyökere; Humm - a Kundaliní felemelésének hangja; phat - az elmélet átültetése a gyakorlatba; vaosat - a világi tudás kifejezése; vaszat - a magasabb rendű jólét kifejezése; szváhá - a nemes tettek végrehajtása; namah - meghódolás a Legfelsőbb előtt; visá - undor kifejezése; amrita - kedves megnyilvánulás. A visuddhi csakra a kommunikáció fő központja, és a tizenhat aspektus a kommunikáció különböző szintjeit és minőségeit fejezi ki. 


Az ágjá csakra két fénylő fehér szirmának hangjai a Ha and Ksa. Az ágjá csakra túl van a színeken és a dformákon, ezért nem rendelkezik az alsóbb csakrákhoz hasonló "hétköznapi" pszichológiaia aspektusokkal. Ehelyett a két szirom a világi tudást (apará vidjá) és a magasabb rendű, spirituális tudást (pará vidjá) képviseli.

Nincsenek megjegyzések: