Védelmező tűzszertartás

Vasárnap egy védelmező tűzszertartást mutattunk be a leendő házunk kertjében, Csúcshegyen. Ezt a földterületet már tavaly áprilisa óta próbáljuk megszerezni, és az adásvétel körüli bonyodalmak egészen február végéig tartottak. Akkor volt a Holdújév-szertartás Oguzéknál, és én arra kértem áldást a Sámán-Nagyapa szellemétől, hogy megkaphassuk a házat végre, és hogy ott minden rendben legyen. Az Öregapa szelleme azt mondta, hogy sok nehézség lesz, de ha áldozunk Tengrinek és az égi szellemeknek, akkor túl fogunk jutni rajtuk. Azt mondta, hogy végezzünk el egy tűzszertartást, a négy égtáj felől meggyújtva a tüzet, és minden minőséget ajánlva a tűzbe. 

Szombaton előkészítettük a terepet - egy vaddisznók által túrt gödörben volt a tűzáldozat, és olyan fákat használtam fel, melyek a telken nőttek: alma, dió, mogyoró-ágakat. Megraktuk a tűzhelyet, és betakartuk, majd vasárnap reggel ismét kimentünk a telekre. Friss szarvasnyomokat találtunk, és elkezdtük a szertartást. A szertartás egyes elemeit még krisnás áldozópap koromban tanultam, most pedig sámáni szemléletben igyekeztem bemutatni a szertartást a Szellemvilág tiszteletére. 

A szertartás első eleme az volt, hogy bementünk a házba, és felajánlottunk egy kis ételt az ártó szellemeknek. Ezek általában olyan halottak szellemei, akiktől nem búcsúztak el rendesen, és akik nem kaptak áldozati ételt a haláluk után. Ilyenkor itt rekednek, és különböző helyeken okoznak zavart. Az ártó szellemeket tehát meg kell kérni, hogy hagyják el a házat és a földet, de előtte meg kell etetni őket. Az ételt utána kivittük az erdőbe, ahol nem zavarnak senkit.  

A szertartás második részében körbementünk az egész házban és a kert széleit is körbejártuk, füstöltünk zsályát, doboltunk és csörgőztük. Így felhívtuk a szellemek figyelmét arra, hogy mi leszünk az új lakók, és hogy vigyázzanak ránk. 

Ezután elkezdtük a tüzet a négy égtáj felől. Nagyon hamar belobbant, és még a száraz gyep is meggyulladt, de Orsi jó vízasszony módjára azonnal hozott vizet, és körbelocsolta a tüzet. Nagyon gyorsan és lelkesen égett a Tűzapa, amiből arra következtettem, hogy itt erős szertartásokat lehet majd bemutatni a jövőben. A tűzhely nagyjából ott volt, ahol majd a szertűz helye lesz, amikor már minden a helyére kerül. 

Imákat ajánlottunk a négy égtáj, az Alsó, Felső és Középső Világok szellemeinek, az öt őselemnek,  A teremtő Istennek és Istennőnek, a Nap és Hold istenének és a csillagoknak, az erőállatoknak, a Növények és a Kövek Népének, az ősöknek, a gyógyító és tanító szellemeknek, a hely szellemének és minden szellemlénynek, majd minden érző lénynek. 

A felajánlások között voltak gabonafélék, magok, dohány, gyógynövények, füstölő anyagok, tej, tisztított vaj, vodka, virágok és banán. A szertartás végén bocsánatot kértünk az esetleg elkövetett hibákért, és énekeltünk, doboltunk. Utána mindenki megéhezett, és piknikeztünk egyet a családdal. Egy hasonló házavató szertartást lesz majd akkor is, amikor a ház felújítása befejeződött, és ténylegesen odaköltözünk. Ezeknek a szertartásoknak nem a formaságok és a konkrétan felajánlott anyagok képezik a lényegét, hanem a szellemi tartalom, az imák és fohászok, melyekkel a Szellemvilág felé fordulunk. A gyerekek is nagyon lelkesen imádkoztak és szórták a felajánlásokat a tűzbe.