Padmászana és változatai

Újabb részlet a Hatha-jóga Pradípikából:

atha padmászanam
vámórúpari daksinam csa csaranam szamszthápja vámam tathá
daksórúpari pascsiména vidhiná dhritvá karábhjám dridham
angusthau hridajé nidhája csibukam nászágram álókajét
étad vjádhi-vinása-kári jaminám padmászanam prócsjaté /46/
Helyezzük a jobb lábunkat a bal combra, a bal lábunkat pedig a jobb combra, és fogjuk meg a lábujjainkat a hátunk mögött keresztezett karokkal. Nyomjuk az állunkat a mellkashoz, és nézzünk az orrhegyre. Ezt padmászanának nevezzük, amely elpusztítja a jamákat követők betegségeit.
A vers a baddha-padmászanát írja le, majd a következő versekben több más kéztartást is felsorol. A padmászanánál (lótuszülés) mindig a jobb lábat helyezzük be előbb, és rá keresztbe a balt. Ennél a póznál nem kell felcserélt lábakkal is gyakorolni, mert az a belső szervek (például a máj) funkciózavarához vezethet. A karok közül viszont a ballal fogjuk meg először a bal nagylábujjat, és fölötte visszük a jobb kart. A "jamí" kifejezés vonatkozhat azokra, akik az előírások (jamák) szeirnt gyakorlják a hatha-jógát. Például az ászanák gyakorlásában is van előírt sorrend, módszer és időtartam. Ha ennek megfelelően gyakorlunk, akkor számíthatunk az optimális eredményre. Ugyanakkor a kifejezés Jamarádzsára, a halál urára is vonatkozhat, ugyanis bármennyire megvéd a jóga gyakorlása a betegségektől, mégsem szabad elfeledkeznünk arról a tényről, hogy a testünk múlandó, és a jóga gyakorlása tulajdonképpen egy lehetőség arra, hogy tudatosan felkészüljünk a halálra.

uttánau csaranau kritvá úru-szamszthau prajatnatah 
úru-madhjé tathóttánau pání kritvá tató drisau /47/
Helyezzük a lábakat a combokra, felfordított talpakkal, a kezeinket pedig helyezzük a combokra, felfelé fordított tenyérrel.
nászágré vinyaszéd rádzsa-danta-múlé tu dzsihvája
uttambhja csibukam vaksaszjuttápja pavanam sanaih /48/
Pillantsunk az orrunk hegyére, miközben a nyelvünket a felső szájpadláshoz nyomjuk, az állunkat pedig a mellkashoz, lassan felemelve a levegőt, vagyis az apána-vájut húzzuk fölfelé.
Az orrhegyre irányuló pillantást nászágra-dristinek nevezzük. Ezáltal tudatosíthatjuk a prána áramlását a szusumnában (központi energiavezetékben), amely a gerincben helyezkedik el. A másik változat, amit a padmászanában gyakorolni szoktak, a bhrúmadhja-dristi, vagyis a két szemöldök közé, a harmadik szemre irányuló tekintet. Ebben az esetben az ágjá-csakrára koncentrálunk, és ez még meditatívabb állapotot idéz elő, mint az orrhegyre irányuló tekintet. Az áll leszorítása a mellkashoz a dzsálándhára-bandha (torokzár). Ilyenkor az állkapocs alatti és kulcscsontok közötti izmokat némileg befelé húzzuk. A torokzár a fejben tárolja a pránát. A nyelv hátratekerése a szájpadláshoz a khécsarí-mudrá, amely megakadályozza a prána lefelé áramlását, és összekapcsolja az elülső és hátsó energiacsatornákat. Az apána-váju az ötféle életlevegő közül a lefelé irányuló mozgást (a széklet, vizelet stb. kiürítését) segíti elő. Az apána felfelé fordítása elősegíti a Kundaliní energia felébresztését és felvezetését a szusumnában, ezért is javasolt a szexuális késztetések kontrollálása.

idam padmászanam próktam szarva-vjádhi-vinásanam
durlabham jéna kénápi dhímatá labhjaté bhuvi /49/
Ezt padmászanának, minden betegség elpusztítójának nevezik. Ezt mindenki számára nehéz elérni, de az intelligens emberek meg tudják tanulni e világban.
A padmászana a legfejlettebb meditációs póz. Ugyanakkor a helyes végrehajtásához nyitott csípőre és erős gerinctartó izmokra van szükség, amiket más jóga-ászanák gyakorlásával fejleszthetünk ki.

kritvá szamputitai karau dridhataram badhvá tu padmászanam
gádham vaksaszi szannidhája csibukam dhjájams csa tat csétaszi
váram váram apánam úrdhvam anilam prótszárajan púritam
nyancsan pránam upaiti bódham atulam sakti-prabháván narah /50/
Tartsuk mindkét kezünket együtt az ölünkben, végezzük szilárdan a padmászanát, az állunkat rögzítsük a mellkasunkhoz, és meditáljunk Rajta az elménkben, miközben az apána-vájut felfelé húzzuk (a Múla-bandha végrehajtásával), és lefelé nyomjuk a belélegzett levegőt, és ily módon összekapcsolva a pránát és az apánát a köldökben, páratlan tudásra teszünk szert a Sakti (Kundaliní) felébresztésével.
A múla bandha a gátizomzat felfelé húzását jelenti, aminek segítségével az apána-vájut felfelé tudjuk áramoltatni. A prána-vájut a dzsálándhára-bandha segítségével kéyszerítjük lefelé a belégzés utáni lgézésvisszatartás közben. Az uddíjána bandha (a köldök befelé húzása) által pedig összekapcsoljuk a kettőt, és így a két prána a szusumnába belépve felébreszti a Kundaliní energiát, amely a múládhára-csakrában szendereg. A Kundaliní felébresztése által rendkívüli tudásra, tudatosságra és természetfeletti képességekre tehetünk szert.

padmászané szthitó jógí nádí-dváréna púritam
márutam dhárajéd jasztu sza muktó nátra szamsajah /51/
Az a jógí, aki padmászanában ülve képes uralkodni a légzése fölött, kétségtelenül mentes a kötöttségektől.