"Most pedig nézzük a modern szaktekintélyek véleményét! O.P. Tiwari, a Kaivalyadhama igazgatója, azt mondja, hogy a meditáció nem lehetséges, ha a nádík el vannak zárva, és ha ez a helyzet, akkor behipnotizálhatjuk magunknak azt a feltételezést, hogy fejlődünk a meditációban, holott a valóságban nem ez a helyzet. Azt azonban elfogadja, hogy a nádík megtisztítása olyan különböző eszközökkel érhető el, mint a kriják, az odaadás Isten iránt, valamint a pránájáma. Swami Niranjanananda, Swami Satyananda utódja azt tartja, hogy az ászana és a pránájáma hatásai jelentősen megnövekednek, ha a kriják gyakorlásán keresztül előzetesen eltávolítjuk a méreganyagokat. Azt is hozzáteszi, hogy a pránájáma káros hatásokat is okozhat, ha előtte nem gyakoroltuk a krijákat.
Ha
problémákat tapasztalnak a pránájámában vagy a Kundaliní
felemelésében, a gyakorlók gyakran a jógát tartják felelősnek.
Ez olyan, mintha az építészet tudományát tennénk felelőssé
azért, hogy egy ház összedől, holott a valódi ok a megfelelő
alapok hiánya és a gyenge falak. Ha egy jógi lelkiismeretesen
gyakorol és szilárd az ászanában, a krijákban és
az odaadásban, akkor nem fogja káros hatását tapasztalni a
pránájámának.
M.L.
Gharote azt mondja, hogy a kriják segítsége nélkül nem
valószínű a siker a pránájámában. Azt is elmagyarázza,
hogy a modern időnkben a mesterséges életmód miatt esélyesebbek
vagyunk a dósák (biológiai erők) felborulására, és emiatt a
kriják most még fontosabbak, mint régen. Tehát nem az a
helyzet, hogy a kriják elavult középkori módszerek. kevés
olyan jógi van a mai világban, aki megengedheti magának, hogy ne
gyakorolja őket (kivéve talán azokat, akik nagyon fejlett
ászana-gyakorlással rendelkeznek). Az élelmiszerek, a víz
és a levegő vegyi szennyezettsége, a radioaktív sugárzás,
elektromos terek, mikrohullámok, mobiltelefonok és rádióhullámok
manapság még sokkal inkább fontossá teszik a tisztító
folyamatok gyakorlását, hogy megszabaduljunk a méreganyagoktól,
melyek a szervezetünket terhelik. A kriják még nagyobb
jelentőségre tettek szert a mondern, ipari, városi társadalomban.
T.
Krishnamacharya kijelenti a Jóga-makarandában, hogy az
ászanákat és a hat kriját is el kell sajátítani,
hogy ki tudjuk küszöbölni a három biológiai erő (váta,
pitta és kapha) negatív hatásait. Azt is
kijelentette azonban, hogy a kriják nem szükségesek, ha
valaki magas szintet ért el az ászana és a pránájáma
gyakorlásában. A gyakorlás ilyen magas szintje azonban manapság
ritka. Krishnamacharya azt is mondta, hogy a kriják egy része
inkább az ájurvédához tartozik, és egy személyre szabott
kezelési terv részeként érdemes alkalmazni. Az ájurvéda
részét képező kirják a dhautí, basztí és
gadzsakaraní különböző változatai. A két legfontosabb
krijá azonban, a naulí és a kapálabhátí
nem az ájurvéda részei, és ez a két folyamat a
legfontosabb a modern pránájáma-gyakorlók számára. Ezen
kívül a neti folyamatait is leírjuk itt, a modern városok
légszennyezése miatt. A trátaka-krijá egy fontos
pratjáhára- és dháraná-gyakorlat, de ez már nem
tartozik e könyv témájához. A baszti (jógikus beöntés)
rendkívül fontos kiegészítője a Kundaliní felemelésének, de
megint, mivel ez nem témája ennek a könyvnek, szeretném majd
később ismertetni.
Általában
a kiválasztott krijákat érdemes korán reggel, az ászana-
és pránájáma-gyakorlás előtt elvégezni, különösen a
naulít. A kapálabhátit lehet közvetlenül a
pránájáma-gyakorlás előtt végezni. A trátakát
és a netít a nap bármelyik szakában végezhetjük.
A
saját gyakorlásomban nagyon erőteljesnek találtam a naulí
és a kapálabhátí gyakorlását, és nem tudnám elképzelni
a sikereket a magasabb jógafolyamatokban ezek mindennapos gyakorlása
nélkül. A neti eleinte nagyon fontos, hogy túl tudjunk
lépni az „orrdugulási fázison”. Ha ezt a célt elértük,
akkor el lehet hagyni."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése