"Fekvő kétrészes fel-fel hullám
Itt
meg fogjuk tanulni, hogyan emeljük fel a pránát a
kilégzésnél, ami elengedhetetlen folyamat a meditációhoz. Már
ezen a kezdeti szinten is fontos, hogy kis lépésekben haladjunk, és
az elejétől kezdve rögzítsük azt a légzésmódszert, ami
erősíti a meditációt. Ez a második gyakorlat azonos az elsővel,
ami a belégzést illeti. Először lélegezzünk be a hasunkba, majd
a belégzés második részében töltsük fel a bordakosarat. A
kilégzést illetően azonban ez a légzéshullám a fordítottja.
Mivel az izmoknak több erőfeszítésbe kerül fenntartani a
bordakosár kitágult állapotát, a normális tendencia az, hogy a
mellkast ürítjük ki először, de itt arra használjuk a
hasizmokat, hogy először hasból fújjuk ki a levegőt, és közben
a mellkas maradjon felfújva. Csak azután engedjük beesni a
mellkast, hogy ez megtörtént. Szánjunk egy kis időt arra, hogy
megtapasztaljuk a különbséget e gyakorlat és az előző között
azáltal, hogy először engedjük a bal kezünket leesni a hasunk
süllyedésével együtt, majd a jobb kezünket a szívünk fölött.
Ennek érdekében meg kell feszítenünk a haránt hasizmokat a
kilégzés közben, és húzzuk be a gerinc felé. Így ki tudunk
lélegezni a hasunkból, miközben a mellkasunk levegővel teli
marad. Ezt az erőteljes légzésmódszert csak akkor alkalmazzuk,
amikor a testünk mozdulatlan, mint hanyatt fekve vagy ülő
helyzetben. Amikor az ászanákat vesszük fel, illetve
kijövünk belőlük, akkor csak a haránt hasizom köldök alatti
részét aktiváljuk.
Addig
folytassuk ezt a gyakorlatot, amíg nem érezzük azt, hogy a
belégzés egy hullámként vonul végig a gáttól a vállakig, és
az előző gyakorlattal ellentétben a kilégzés egy másik
hullámként vonul végig a gáttól a vállakig, a hasizmok
megfeszítésétől vezérelve.
Fekvő
háromrészes fel-le hullám
Most
megtanultuk a két alapvető légzéshullámot. A következő lépés
abból fog állni, hogy finomítjuk őket annak érdekében, hogy a
testünk minél nagyobb részét átjárhassák. Ebben a következő
gyakorlatban három részre fogjuk osztani a törzset. Az első a
szeméremcsonttól és a gáttól az alsó bordákig tart. Ezek az
alsó lengőbordák alkotják a második terület alsó határát,
ahová be kell lélegeznünk. Most érintsük meg a szegycsont alját
a mellkasunk elején. Ez lesz a második, vagyis középső terület
felős határa, melyet a rekeszizom oszt ketté."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése