Viparíta
csakrászana
(fordított kerékpóz)
Dristi:
nászágrai
(orrhegyre)
Ez
a póz egy dinamikus hátrahajlító vinyásza, ahol lefelé
néző kutyapózból megyünk kézenállásba, majd hídpozícióba,
majd kézenálláson keresztül vissza lefelé néző kutyapózba.
Ezt ismételjük ötször. Ugyanezt a gyakorlatot, melyet
tiktakk-póznak is szoktak nevezni, az Ashtanga sorozatok utáni
hídpozícióknál, a hátrahajító blokkban is szokták gyakorolni.
Vinyásza
számolás
Szapta:
Belégzésre lefelé néző kutyapózból ugorjunk kézenállásba.
Astau:
Kilégzésre engedjük hátra a lábainkat hídpozícióba
(úrdhva-dhanurászana).
Nava:
Belégzésre ugorjunk vissza hídból kézenállásba
(úrdhva-vriksászana).
Dasa:
Kilégzésre ereszkedjünk le lefelé néző kutyapózba
(adhómukha-vriksászana).
Ékádasa-sadvimsatihi:
ismételjük meg a szapta-dasa vinyászákat még négyszer.
Aktív
elengedés technikája
A
lefelé néző kutyapózban a súlypontunk a csípők alatt van. Ezt
a súlypontot a lábak rugózásával a tenyerek fölé kell
juttatni, miközben a testünket csípőben teljesen kiegyenesítjük.
A felfelé vivő lendületet ki kell oltani, mielőtt túldőlnénk a
hídba. Fontos, hogy ennek a vinyászának a kivitelezésénél
mindegyik mozdulatot uralni tudjuk, és ne vigyen át a lendület a
következő mozdulatba. A leeresztésnél elkezdjük homorítani a
csípőt és a törzset, majd a vállak kihomorításával érkezünk
le a talajra. Itt is meg kell fékezni a zuhanást és ki kell
merevíteni a testünket, hogy stabilizáljuk a hídpozíciót. A
visszalendülésnél előre kell tolni a súlypontot a lábaink fölé,
majd hátra a tenyerek fölé annyira, hogy a talpaink elszakadjanak
a talajtól, és ismét felkerüljünk kézenállásba. Fent ismét
meg kell állítani a lendületet, de most már a testünk hátulsó
oldalának megfeszítésével. Végül kontrolláltan eresszük le
magunkat L-kézenállásba, majd engedjük a lábainkat a talajra
lefelé néző kutyapózba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése