Szvasztikászana
(kedvező póz)
A szvasztikászanában a lábak és a lábfejek a szvasztika formáját veszik fel. A térdek itt szélesebben vannak, mint a padmászanában, de közelebb vannak egymáshoz, mint a sziddhászanában. A szvasztikászanát alacsonyabb rendűnek tekintik, mint a padmászanát vagy a sziddhászanát, és nincs előírva, hogy melyik lábat helyezzük felülre. Nyugodtan lehet váltogatni az oldalakat. A póz hasonlít a sziddhászanához, de kevésbé bonyolult. A sarkaink nincsenek egymás fölött, hanem egymás mellett vannak. Ezáltal könnyebbé válik a medence előrebillentése, de nem tudjuk stimulálni a múla bandhát.
Vinyásza
számolás
Szapta:
Belégzésre ugorjunk előre ülő helyzetbe, majd helyezzük a
lábainkat szvasztikászana
pozícióba. Nyújtott lábas ülőhelyzetből (dandászana)
hajlítsuk be a bal lábunkat és helyezzük a sarkát a jobb
lágyékba. Ezután hajlítsuk be a jobb lábunkat, és helyezzük a
jobb sarkunkat a bal lágyékba. Most dugjuk be a jobb lábunk ujjait
a bal láb combja és vádlija közé. Most mindkét kezünk
segítségével húzzuk szét a jobb lábunk combját és vádliját,
nyúljunk át és húzzuk fel a bal lábunk ujjait, hogy be tudjuk
dugni a jobb láb combja és vádlija közé. Hajtsuk az állunkat a
mellkasra, és végezzünk el öt mély légzést, miközben az
orrhegyünkre nézünk, és mindhárom bandhát
hangsúlyozzuk. Következő alkalommal a lábainkat fordított
sorrendben helyezzük be a pózba.
Astau:
Belégzésre emeljük ki magunkat lólászanába,
majd kilégzésre ugorjunk hátra csaturanga-dandászanába.
Nava:
Belégzésre felfelé néző kutyapóz.
Dasa:
Kilégzésre lefelé néző kutyapóz.
Aktív
elengedés technikája
A
póz végrehajtásához maximálisan ki kell forgatni mindkét
combunkat és a lábszárakat is. A bokákat igyekezzünk ellazítani
a végső pózban, valamint a medence előrebillentését
kompenzáljuk a gerinc kettős S-kanyarulatának hangsúlyozásával.
Ez elősegíti a Kundaliní felébresztését pránájáma
vagy meditáció közben, ezért a három legjobb meditációs póz
(padmászana, sziddhászana és szvasztikászana)
között a harmadik helyen van.
Rávezető
változatok
Vírászana
A
vírászana azt jelenti, hogy „hőspóz”. Így ültek
régen a harcosok. Mivel egy kiváló bevezető póz, a gyakorlásunk
rendszeres részévé kell válnia, mielőtt e kategória további
pózait (vagyis a meditációs pózokat) megkísérelnénk. Ha minden
nap gyakoroljuk a vírászanát, a négyfejű combizom
meghosszabbodik és az összes többi meditációs pózt könnyebben
el tudjuk sajátítani. Nagyon hasznos, ha minden reggel tíz percet
ülünk vírászanában az általános ászana-gyakorlás
előtt. Eleinte polcoljuk magunkat alá takarókkal, hogy ne érezzünk
semmilyen fájdalmat a térdünkben. Ahogy a combjaink lassan
bemelegszenek és megnyúlnak, fokozatosan csökkentsük az
alátámasztás magasságát, amíg végül, esetleg évek múlva, a
földön fogunk ülni. Ez a padmászana ideális előkészítése.
Ha már képesek vagyunk a földön ülni, váltsunk valamelyik másik
pózra. Ha tudunk vírászanában ülni, akkor használjuk azt
a meditációs gyakorlatunkhoz, amíg nem vagyunk képesek a földön
ülni alátámasztás nélkül. Ezután váltsunk az ardha
sziddhászanára vagy a szvasztikászanára, majd a
sziddhászanára és végül a padmászanára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése