A fordított pózok jelentősége

Újabb részlet Gregor Maehle Pránájáma-könyvéből:

"A fordított pózok jelentősége

Egy fontos adalék a pránájámához a viparíta-karaní múdrá, amelynek elnevezését 'fordított-cselekvés-pecsétnek” lehetne fordítani. A viparíta-karaní azt jelenti, hogy a testünket minden nap huzamosabb időre megfordítjuk. Ez egy elv, nem pedig a póz neve. Nincs olyan póz, aminek a neve viparíta-karaní-ászana lenne. Megfordíthatjuk a testünket egy módosított gyertyapózban, gyertyában vagy fejállásban, és a hatékonyság pontosan eben a sorrendben fog emelkedni. Egyes iskolák csak a fejállást (sírsászana) fogadják el viparíta-karaní gyanánt, mert az a leghatékonyabb és erőteljesebb formája. A viparíta-karaní jelentősége a koponyaüreg középpontjának szerepében rejlik. Ez a terület a lágy szájpadlás fölött magába foglalja a talamuszt, a hipotalamuszt, az agyalapi és tobozmirigyet, amelyek mind a harmadik agykamra területe körül koncentrálódnak, és a jógában a Hold-prána központjának, vagy egyszerűen a Holdnak nevezik. Úgy tartják, hogy amritát áraszt, a halhatatlanság nektárját, de jegyezzük meg, hogy az amrita semmi más, mint a prána másik neve. A köldök területére helyezik a Nap-prána központját, vagy egyszerűen a Napot, amely az emésztési tüzet is képviseli. Normális testhelyzet esetén az amrita lefelé halad és elégeti a Nap. Ha a testünket minden nap hosszabb ideig fordított pózba helyezzük, akkor az amrita megmarad, illetve a mozgása megakadályozódik. Ezt egészen az amrita sziddhiig lehet fokozni, amikor az amritát tartósan meg tudjuk őrizni, és többé nem csöpög bele a tűzbe. Ez az állapot nagyon fontos a pránájáma és a magasabb ágak fejlesztéséhez, mivel automatikusan elősegíti az érzékszervek befelé történő fókuszálását.

Ahhoz, hogy ezt az állapotot elérhessük, először le kell lassítani a légzésünket a fordított pózokban, amennyire lehetséges. T. Krishnamacharya azt tartotta ideálisnak, ha percenként kétszer veszünk levegőt a fejeállásban. A légzésünket fokozatosan lassítsuk le, ne hirtelen. A fordított pózokban először megemelkedik a vérnyomás, hogy utána ismét visszaessen néhány perc után. Ha magas a vérnyomásunk, akkor lépéseket kell tennünk a csökkentése érdekében, mielőtt a fordított pózokon dolgoznánk. Ha elértük a nagyon alacsony légzésütemet a fordított pózban, akkor tartsuk ki fokozatosan több légzésig, esetleg néhány naponta egy légzésnyit hozzáadva. Legyünk érzékenyek, és hagyjuk abba a hozzáadást, mielőtt a kellemetlen tünetek jelentkeznek. Ha olyan tüneteket tapasztalunk, mint a fejfájás, ingerültség, nyakfájdalom, fülfájás, fülzúgás, nyomás a fejben vagy szédülés, akkor ne növeljük a pózban eltöltött időt, amíg meg nem erősítettük. Bizonyos esetekben csökkenteni is kell a fordított pózban töltött időt. Kérjük egy képesített tanár tanácsát.

Annak mértékét, hogy mennyire gyorsan növelhetjük a fordított pózban töltött időt, az életkorunk és általános állapotunk határozza meg. Ha fiatalok és atletikusak vagyunk, valamint az egészségünk kifogástalan, akkor egészen gyorsan is növelhetjük, míg egy idősebb személy bizonyos krónikus egészségügyi panaszokkal csak nagyon-nagyon lassan tegye meg. Egyes tanárok azon a véleményen vannak, hogy az 50 fölöttieknek nem szabad belekezdeniük a hosszan kitartott fordított pózokba."