2017. május 9., kedd

Az elme öt komponense

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"E mechanizmus számtalan problémát okoz az emberi élet során. Például, az alapján szoktunk viszonyulni másokhoz, és még a partnereinket is az alapján választjuk, hogy mennyire képesek kielégíteni az igényeinket, melyeket a múltbeli sérelmeink diktálnak, ahelyett, hogy aszerint viszonyulnánk hozzájuk, amilyenek a valóságban. De különösen a meditáció folyamatát akadályozza az elme (manasz) e struktúrája. Az elme hajlama, hogy a múltbeli kondicionáltságot (vászaná) és tudatalatti benyomást (szamszkára) kivetítse a jelen pillanatra, megakadályoz bennünket abban, hogy megérkezzünk a jelen pillanatba. Ezért mondja Patandzsalí azt, hogy " a jóga az elme hullámzásainak felfüggesztése". A következő szútrában pedig azt mondja, hogy az elme felfüggesztése a misztikus állapot elérésének előfutára.

Az elme felfüggesztése azonban nem lehetséges egyetlen lépésben: ez egy többlépéses folyamat. A Jóga-szútra harmadik fejezetének elején Patandzsalí a koncentrációt (dháranát, a jóga hatodik ágát, vagyis az elme egy helyhez rögzítését), a folyamat fontos részeként határozza meg. Mivel az elme feladata az érzékszervi adatok begyűjtése és értelmezése, ezért kifelé orientálódik. A kifelé történő orientáció nem segíti elő a meditációt. Az elme felfüggesztése által válik lehetővé a befelé fókuszálás és így a meditáció.

Most pedig szemügyre vesszük, hogy mi a siker kulcsa a meditációban - ez a pratjáhára, Patandzsalí jógájának ötödik ága. Az elme öt különböző érzékszervből jövő információkat gyűjt be és hasonlít össze: a szemekből, fülekből, orrból, ízlelőbimbókból és a tapintás szervéből, vagyis a bőrből. Éppen ezért az elmének öt különböző komponense vagy aspektusa van: ezek a hang, képi, tapintási, szaglási és ízlelési aspektusok. Míg az elején elegendő, ha a kombinált elmét egyetlen helyhez kötjük, mint például a csakrák vizualizációjához, vagy egy mantrához, a koncentráció hatékony gyakorlásához az elme öt komponensét a nekik megfelelő helyekhez kell kötni. Ez például azt jelenti, hogy az elme vizuális aspektusát egy vizuális jelhez kell kötni. Ha csak hangjelet használunk, akkor hagyni fogjuk a vizuális elmét szabadon vándorolni. Mivel az elme minden egyes érzékszervi komponense, szabadon csatangol, ha nem foglalkozunk vele, az összes komponenst meg kell kötni. Ez egy rendkívüli képesség, és ahhoz, hogy megszerezzük, meg kell tanulnunk egymás után megkötni őket. Ahogy egyre több komponenst adunk hozzá, úgy mélyül a meditáció."

Nincsenek megjegyzések: