"
- Oldalról nézve, a füleknek, a vállaknak és a csípőízületnek egy függőleges vonalon kell lennie. A fejünk ne kerüljön e vonal elé.
- A medencénket enyhén billentsük előre, hogy hangsúlyozzuk a lumbális hajlatot. ez egy dinamikus egyensúlyt hoz létre, melyben negáljuk a gravitációs erőt (természetesen ez csak ülő helyzetben történik meg, álló helyzetben ugyanez az instrukció nem érvényes). Ha padmászanában (lótusz-pózban) ülünk, a medence előrebillentésével tudjuk stimulálni a múla bandhát, mivel a gát így kapcsolatba kerül a talajjal.
- Üljünk olyan magasan, ahogyan csak tudunk. Képzeljük el, hogy egy horog van a fejünk legmagasabb pontjához akasztva, és annál fogva húznak miket fölfelé, hogy megnyúljon a gerincoszlopunk.
- Bármilyen pózban ülünk is, ellenőrizzük, hogy mindkét tenyér és talp el van fordítva a földtől és az ég felé néz. Tehát a széken ülés nem lesz alkalmas.
- Húzzuk lefelé a lapockáinkat a hátunk mentén, ha előre akarnának esni, akkor húzzuk őket egymás felé. Ezáltal a szívünk nyitott marad, a szívcsakra pedig emelkedett.
Ha
arra érzünk hajlamot, akkor használjunk malát
a meditációnkhoz. Mindig lépjünk tovább egy gyönggyel, amikor
ismét visszatértünk a múládhára
csakrához,
vagy amikor ismét megkezdjük a belégzést.
11e
Gyakorlat: A hallásérzet megkötése azáltal, hogy növeljük a
mantrák számát mindegyik csakrában
Az
elme végső komponense, melyről itt szót kell ejteni, a
hallásérzet. A hang (sabda)
a torokcsakrába van kódolva (visuddha
csakra),
de a jógában a hang nem csak a hallható hangot jelenti, hanem
minden fajta rezgésmintát. A visuddha
csakra
az űr elem (ákása)
lakhelye, és az űrre szükség van ahhoz, hogy a rezgésminták
létezni tudjanak. Az űr a legalapvetőbb az öt elem közül, és
nélküle a többi sem létezhetne. A többi négy elem (föld, víz,
tűz és levegő) a rezgésmintákból nyilvánul meg, és ezért a
hang (sabda)
központi figyelmet kap a jógában, mivel képessé tesz bennünket
arra, hogy megteremtsük és átalakítsuk a valóságot. A
jóga-technika, mely ezzel a bizonyos témával foglalkozik, a
mantra.
A mantra
szó a man
(elme) és a tra
(megvédeni és felszabadítani) tövekből áll. A mantra az, ami
megvédi az elmét és felszabadít bennünket a feltételekhez
kötött lét óceánjából.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése