soroljuk fel még egyszer a négy elvet, mely a cikkben szerepelt, és melyeket egy-egy blogbejegyzésben dolgoztam fel (katt a mondatra, és elolvashatod a róla szóló bejegyzést).
Ha sikeres (vagy inkább hatékony) akarsz lenni az életedben, akkor ne kövesd el a következő hibákat:
1. Ne ragaszkodj ahhoz, ami nem működik!
2. Ne akard megváltoztatni azt, aki nem kér a segítségedből!
3. Ne akarj megfelelni mindenkinek!
4. Ne a külsőségektől várd a boldogságot!
Idézet az eredeti cikkből:
"Sok pénz, luxuskocsik, fényűző életmód, gazdag társaság, jól fizető munka – a többség ezektől várja a boldogságot.
Elfeledkeznek arról, hogy az igazi boldogságot az határozza meg, hogy milyenek vagyunk belül. Hogy bár a „külső” tényezők igencsak fontosak, de egy egészséges, tiszta belső nélkül nem ér semmit az egész. Szilárd értékrend, pozitív beállítottság, folyamatosan fejlődő személyiség a kulcs az igazi boldogsághoz - amihez nyilván hozzátehetnek a külső tényezők is."
Régen úgy mondták, hogy "a pénz nem boldogít", aztán hozzátették: "de jó, ha van!". Hogy kinek mennyi az elég vagy mennyi a kevés, az valóban az egyéni mentális kondicionáltság függvénye, viszont azt is el kell ismernünk, hogy teljesen nincstelenül és nélkülözve nem igazán tudunk boldogok lenni. Hacsak nem vagyunk nagyon fejlett spirituális személyiségek, mint például a különböző vallások szegénységi fogadalmat vevő szerzetesei, akik szerencsés esetben nem azért mondanak le az anyagi javakról, mert valamilyen frusztráció rejlik a tudatalattijukban, hanem valóban azért, mert a lelki értékek már sokkal boldogabbá teszik őket, mint az anyagi javak.
Nade térjünk vissza azért a hétköznapi földi haladó valóságába: enni kell, valahol lakni kell, ruházkodni kell, számlákat fizetni is kell. Ha ez már valamilyen szinten megoldott, akkor elkezdhetünk gondolkodni azon, hogy mi az, ami igazán boldoggá tesz bennünket. Azt is aláírom, hogy az ember a saját anyagi helyzetét (bizonyos karmikus határokon belül, természetesen) a saját erőfeszítésének és céltudatosságának köszönheti. Egy bizonyos anyagi szint megteremtése lehet valaki számára egy motiváló cél, és ha elég tudatosan dolgozik az adott irányba, akkor többé-kevésbé sikerülni is fog neki. Utána megfontolhatja, hogy valóban ettől lett-e boldog.
Személy szerint engem sohasem vonzott az olyan sznob-lét, amikor az ember úgy érzi, hogy ha nem vonultat fel látványosan bizonyos státusz-szimbólumokat (BMW, drága karóra, méregdrága márkás ruhák, legújabb Iphone, luxusnyaralásról posztolt képek a Facebookon, lazulás az otthoni úszómedence szélén stb.), akkor nem tud sikeres emberként tekinteni magára, és a boldogságot az elismerő vagy éppen irigykedő pillantásokban és megjegyzésekben keresi.
Számomra a családdal eltöltött idő, a játék, a meghitt beszélgetések, a közös kalandok, a fapados túrázás és nyaralás, a jóga bárhol és bárkivel, és az általam megtanult értékek és tapasztalatok továbbadása az életmód, az egészség, az önfejlesztés vagy a spiritualitás terén jelenti a boldogságot. Ennek a blognak az írásából például még nem sokat profitáltam, pedig jó pár ezer óra elment a csaknem háromezer bejegyzés megírásával, és ez valószínűleg a jövőben is így lesz. Viszont mégis fontosnak tartom, hogy a belső értékeimet, felismeréseimet, gondolataimat lejegyezzem és megörökítsem az utókor számára, mégpedig ingyenesen és könnyen hozzáférhető formában.
Tehát véleményem szerint az embert az teszi a legjobban boldoggá, ha vannak céljai az életben, és azok elérésén dolgozik, nem pedig a kifelé mutatott boldogságot színleli, vagy azon stresszeli magát, hogy a Facebookon bemutatott életével jobb benyomást keltsen másokban, mint amilyen az valójában.
Visszatérve az anyagiakra: Az alsó szélsőség, vagyis a nélkülözés nyilvánvalóan befolyásolja a boldogságunkat. Az átlagon felüli anyagi helyzet viszont szintén negatívan befolyásolja a boldogságunkat, ha nem tudunk eléggé éretten bánni a nekünk jutott vagyonnal. A pénz egy eszköz, melyet sokféle cél elérésére használhatunk, de önmagában nem lehet a boldogság forrása. Ha nagyon rákoncentrálunk, akkor mohóvá válhatunk, és sohasem leszünk elégedettek, bármennyit is szerzünk belőle. A másik káros hatás a vagy vagyon vagy pénz elpazarlása, szükségtelen dolgokra költése, melyektől azt reméljük, hogy boldoggá fognak tenni, de amint megszerezzük őket, már el is veszítik vonzerejüket. Legyen az luxusautó, ingatlan, vagy bármilyen méregdrága ingóság, szórakozás stb.
Ezen felül a korlátlan érzéki élvezet tönkreteszi az egészségi állapotunkat, és kiégünk, megüresedünk tőle. Ha valaki már mindent kipróbált, és megtapasztalta, hogy minden érzéki élvezetből származó öröm mennyire sekélyes és átmeneti, az kétféle választás előtt áll: vagy igyekszik még jobban túlstimulálni az elméjét különböző extrém és veszélyes élményekkel, vagy akár tudatmódosító drogokkal, hogy oldja a frusztrációját, vagy pedig elkezdni gyakorolni az önuralmat, és magasabb, spirituális célokat keres az életében. Az önkontroll és az önkéntes lemondás bizonyos dolgokról mindig több jellemerőt ad, mint a korlátlan és kontroll nélküli érzéki élvezet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése