A 3. sorozat strukturális felépítése

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

A harmadik sorozat strukturális felépítése

1. Összekötő rész: kartámasz + csípőnyitás (vaszisthászana, visvámitrászana A, B)
2. Fő rész: Csípőnyitás (kasjapászana, csakórászana, bhairavászana, szkandászana, dúrvászászana)
3. Fő rész: kartámaszok (úrdhva-kukkutászana A, B, C, gálavászana, ákapáda bakászana A, B, koundinjászana A, B, astávakrászana A, B)
4. Összekötő rész: gerinccsavarás + csípőnyitás + féllótusz (púrna-matszjéndrászana, virancsjászana A, B)
5. Fő rész: hátrahajlítások (viparíta dandászana, ékapáda viparíta dandászana, viparíta salabhászana, ganda bhérundászana)
6. Fő rész: spárga (hanumánászana, szúpta trivikramászana, díghászana A, B, trivikramászana)
7. Fő rész: egylábas hátrahajlítás (natarádzsászana, rádzsakapótászana, ékapáda rádzsakapótászana)

A fenti felsorolásban a fő és összekötő részeket nem igyekeztem minden áron sormintába rendezni, mint Gregor Maehle tette a második sorozatnál, amivel egyébként szintén nem értettem egyet. A fő részek a fenti listában az olyan ászana-csoportokra vonatkoznak, amelyek szerintem markáns szerepet játszanak a harmadik sorozatban, míg az összekötő részekben általában olyan ászanák szerepelnek, amelyek vagy az előttük és utánuk lévő ászana-csoportok jellemzőit vegyítik össze, vagy pedig olyan pózok, amelyek előkészítik testet a következő fő részben történő igénybevételhez.

1. Összekötő rész: Ez a két kartámasz előkészíti az utána következő csípőnyitó sorozatot, de ugyanakkor már a kartámaszos sorozat jellegét is előrevetíti. A különbség annyi, hogy ezek nem tiszta kartámaszok, mivel egy láb és egy kéz van lent (kivéve a visvámitrászana B-t, amit máshol ékapáda koundinjászanának neveznek. A csípőnyitások sem olyan mélyek még, mint az utána következő csípőnyitó sorozatban, de mégis előkészítik azt.
2. Fő rész: ebben a fő részben jellegzetesen az ékapáda-sírsászanán alapuló, pózok vannak, amelyet különböző láb- és testtartásokban kell kivitelezni. Ez a fő rész ugyanakkor megnyitja a csípőt a kartámaszok könnyed kivitelezéséhez is.
3. Fő rész: itt a kartámaszok kerülnek sorra, és ennek a résznek az a célja, hogy megtanuljuk fejenállásból, esetleg kézenállásból is felvenni őket, és a levegőben közlekedni a két oldal között.
4. Összekötő rész: a púrna matszjéndrészana egy gerinccsavaró póz, ám már itt is megjelenik a csípőnyitás féllótuszban, melyhez a virancsjászana A-ban egy láb-a-nyak-mögötti csípőnyitás is jön, illetve a virancsjászana B-ben ezt egy ellenkező irányú csípőnyitással zárjuk le.
5. Fő rész: Itt a hátrahajlítások következnek, melyeket az előző összekötő résszel előkészítettünk.
6. Fő rész: Ennek a résznek a fő motívuma a spárga, vagyis a a hanumánászana, amelyet fekve, hanyatt fekve és állva is végrehajtunk, a díghászana pedig egy átvezetés a spárga és a natarádzsászana között.
7. Fő rész: Ennek a résznek a kulcspóza az ékapáda-rádzsakapótászana, ami tulajdonképpen egy egylábas hátrahajlítás. Az előtte lévő két pózzal is ezt készítjük elő. Ez a három blokk a sorozat végén érzésem szerint mind annyira kulcsfontosságú pózokat tartalmaz, hogy mindegyiket fő résznek tekintem.