"A halban fontos összetevők vannak, mint például az Omega-3 olajok, és az egyik legjobb fehérjeforrásnak tekintik. A jógikus irodalom hasonló alapon utasítja el, mint a húst, bár egyes indiai bölcsek engedélyezik a fogyasztását. Egy másik tényező, hogy a tenyésztett halak nagy mennyiségű vegyszert tartalmaznak, és az óceánból kifogott halak szintén egyre riasztóbb mértékű szennyezettségnek vannak kitéve, különösen higanyból.
A
tejtermékek sok fehérjét tartalmaznak, de sok ember intoleráns
irántuk. Emellett a jógikus szövegek csak a tej és a ghí
fogyasztását írják elő, míg a többi tejterméket (például
sajt vagy joghurt) nem javasolják. Mivel a tejtermék a tápláléklánc
vége felé található, gyakran sok benne a toxin, valamint
antibiotikumok és az állattartásban felhasznált vegyszerek is
előfordulnak benne. Ha fogyasztunk tejterméket, akkor használjunk
biominőségűt, amikor csak lehetséges.
A
szóján kívül az egyéb hüvelyesek, mint a bab- és
lencsefélék, nagy mennyiségű fehérjét tartalmaznak, de gyakran
kombinálni kell valami mással, hogy teljes értékű fehérjét
kapjunk. Mivel a legtöbb ember nem érzékeny rájuk, és nincs
bennük nagy mennyiségű toxin, fontos proteinforrást jelentenek a
jógi számára.
Összegzés:
A hüvelyeseken kívül nincs túl könnyű és egyértelmű
választási lehetőség a fehérjeforrások közül, ha bármelyiket
is választjuk, el kell fogadnunk a vele járó negatív aspektusokat
is. Akik toleránsak a tej iránt, használhatják azt kiegészítő
proteinforrásként. Egy másik fontos kérdés, amire itt csak
utalni szeretnék, hogy mennyire megalapozottak azok a számok,
amelyek a napi proteinfogyasztásunkat meghatározzák. Az életmódunk
mellett az egyéni proteinszükségletünket az is erősen
meghatározza, hogy az őseink mihez alkalmazkodtak."
Megjegyzések:
A hüvelyesekkel kapcsolatban a lektin- és fitát-tartalmat szoktál
felhozni kifogásként, főleg a paleó táplálkozás követői. E
kettő anyag viszont jól bontható előáztatással, illetve
hőkezeléssel, tehát a proteinforrások közül én személy
szerint inkább a hüvelyeseket részesítem előnyben a
tejtermékekkel szemben. Vegetáriánusként éveken keresztül
fogyasztottam nagy mennyiségű tejterméket, de úgy érzem, hogy a
szervezetem jobban funkcionál, amióta csak növényi
proteinforrásokra támaszkodom.
Gregor
Maehle elfelejtette megemlíteni, hogy a az olajos magvak és egyes
gabonafélék is kiváló proteinforrások, a superfoodokról nem is
beszélve (maca, spirulina, kakaó stb), bár ez utóbbiak
meglehetősen költségesek. A napi proteinszükséglettel
kapcsolatban én a két szélsőség között helyezkednék el,
vagyis aktív sportolás esetében testsúlykilogrammonként 1 és 2
gramm között érdemes fogyasztani. Az e feletti mennyiség, főleg
állati eredetű fehérjékből, nem hasznosul megfelelően, és
fölöslegesen terheli az emésztőrendszert és öregíti a
sejteket. Az 1 gramm alatti fehérjebevitel pedig kevésnek tűnik,
főleg aktív életmód mellett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése