2014. december 8., hétfő

Paleo Vegán - a legfejlettebb étrend?

Sok por kavarog mostanában a különböző táplálkozási rendszerek körül, mintha egyesek egyenesen vallást akarnának fabrikálni abból, ahogyan és amit esznek. Végül is lehet, hogy ez nem véletlen, talán nem csak az egészségünk alakulása mutat szoros összefüggést a táplálkozási szokásainkkal, hanem a spirituális ébredésünk folyamata is? Én mindkettőre igennel szavaznék, bár vannak, akik ezt tagadják. Itt van például Boldogkői Zsolt cikke, a "Nagy étrendblöff", mely a paleó táplálkozást szedi ízekre szkeptikus, tudományosnak tűnő megközelítésből. Nem is kezdenék most vitatkozni a cikk állításainak valóságtartalmával, tekintve, hogy magam is sok ponton nem értek egyet a paleósokkal. De ugyanezt elmondhatnám a vegán irányzatokon belül az olyan (szerintem) szélsőségesen korlátozó irányzatokról, mint a nyersvegán vagy a 811-es diéta, bár most ezeket sem kezdem el részletesen elemezni.

Maradjunk annyiban, hogy évek óta keresgélem azt a táplálkozási módozatot, ami az én életmódomnak, szervezetemnek, tápanyag-igényemnek, és nem utolsósorban erkölcsi érzékemnek is a legjobban megfelel, és körülbelül ugyanoda jutottam, mint Mark Hyman táplálkozási szakértő, akinek cikkét az alábbiakban változtatás nélkül lefordítom, bár az igazat megvallva egy kicsit túl engedékeny a hússal, hallal és tojással kapcsolatban, de mindegy, én megvagyok ezek nélkül is. 

Röviden tehát az én álláspontom: a növényi étrend a legtöbb embernek megfelelő lenne, ha az minél változatosabb összetevőkből áll. Sok nyers zöldség és gyümölcs, de emellett gluténmentes gabonafélék, hüvelyesek, olajos magvak, főtt és esetenként sült változatban is nyugodtan fogyaszthatók. A superfoodokat is kedvelem, és igyekszem hangsúlyt fektetni a vegyszermentes és feldolgozatlan alapanyagok beszerzésére, felhasználására. Lássuk akkor magát a cikket!

Miért vagyok Pegan (Paleo vagán), és miért kellene neked is annak lenned?

Orvosként az a munkám, hogy megtalálom a legjobb módját a betegeim egészségesen tartásának. Ma már tudjuk, hogy az étel orvosság, elképzelhető, hogy a legerősebb gyógyszer a földön, mely képes előidézni és meggyógyítani is a legtöbb betegséget. Ha az étel valóban több puszta kalóriánál, ha az étel olyan információ,ami a biológiai működésünk és egészségünk minden aspektusát kontrollálja, akkor jobb, ha tisztában vagyok vele, hogy mit ajánljak az embereknek, amivel meg tudják előzni, kezelni tudják vagy még el is képesek mulasztani krónikus betegségeiket.

Tehát időnk alapvető kérdése, tudva, hogy az ételeink által okozott krónikus betegségek kezelése 47 milliárd dollárjába fog kerülni a világgazdaságnak a következő húsz évben, és ezek a betegségek évente több, mint ötven millió megelőzhető halálesetet fognak előidézni, a következő:

Mit kell ennem ahhoz, hogy jól érezzem magamat, lefogyjak és egészséges maradjak?

Egyfelől Lebron James paleó étrenden él és világelső teniszjátékos, aki, miután kizárta az étrendjéből a glutént és a tejterméket, egy éven belül minden versenyt megnyert, míg előtte egyet sem. Másfelől viszont, Rich Roll hét nap alatt öt Iron Man-versenyt csinált végig vegán étrenden.

Mi a baj a táplálkozási kutatásokkal?

Ha szemügyre vesszük a kutatási eredményeket, akkor könnyen összezavarodhatunk. A vegán étrenddel kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy ez az étrend elősegíti a fogyást, visszafordítja a cukorbetegséget és csökkenti a koleszterin-szintet. Ám úgy tűnik, hogy a paleó étrend is elősegíti ugyanezeket. De akkor kerüljük az állati eredetű ételeket, és együnk csak hüvelyest, gabonát és zöldségeket, vagy együnk húst és zárjuk ki a gabonát és a hüvelyeseket?

Lényegében mindkét tábor szinte vallásos buzgalommal hirdeti a diétáját. És mindketten tudnak olyan kutatásokat idézni, amelyek alátámasztják a nézeteiket. Ezt nevezzük szemezgetésnek. Miután több tucat kutatást áttanulmányoztam a vegán és a paleó étrenddel kapcsolatban, még én is össze tudtam zavarodni. De mégsem zavarodtam össze, mert én a sorok KÖZÖTT is olvasok, nem csak a szalagcímekben. Elolvasom, hogy milyen módszert alkalmaztak, és analizálom a tényleges adatokat, hogy eldöntsem, melyik tanulmánynak hihetek.

A táplálkozási kutatásokkal az a legnagyobb probléma, hogy a legtöbbször nagy mennyiségű embert vizsgálnak és a táplálkozási szokásaikat általában kérdőívekkel vagy 24 órás beszámolóval rögzítik, Az első tanulmány, ami a telített zsírok és a szívbetegségek kapcsolatát vizsgálta (és amin az alacsony zsírtartalmú étrendre vonatkozó diétás ajánlások alapultak ötven évig), Ancel Keys tollából, 30 ember előző napi étrendjét vizsgálta Krétán, és azt mutatta ki, hogy kevesebb szívrohamjuk volt, mint a több telített szírt fogyasztó országok lakóinak. Ez még nagy jóindulattak is csak gyenge bizonyítéknak lenne nevezhető. Valójában pedig a legtöbb "bizonyítékot", hogy a zsír általában és a telített zsír kifejezetten káros lenne az egészségünkre, sokkal jobb és megbízhatóbb kutatások cáfolják.

Az ilyen kutatásokat még az is bonyolítja, hogy nagyon nehéz kiemelni azokat a tényezőket, amelyek tényleg számítanak. Például, amikor az ázsiaiak az USA-ba költöznek, több hőst esznek és így több a szívbetegségük és a daganatuk is, de sokkal több cukrot is fogyasztanak. Most akkor a hús vagy a cukor a hibás? nehéz megmondani. Az ilyen deomgráfiai kutatások az ok-okozati összefüggésre sem tudnak rámutatni, csak a kapcsolatra. Mégis a média és a vásárlók azonnal felkapják. Azt gondoltuk, hogy a koleszterin káros, ezért mindenáron kerülni kell a tojássárgáját. Végül kiderült, hogy hasznos, és nem befolyásolja a koleszterin-szintet.

Sok kísérleti kutatás a vegán és paleó étrenddel kapcsolatban, amely több bizonyítékot szolgáltatna az összefüggésekre, általában kis számú embert vizsgálnak, amiből szintén nehéz komoly következtetéseket levonni. Még rosszabb, hogy a kontrollcsoport étrendje általában nem ideális alternatív étrend. ha egy chipsből, kólából, fánkból és tésztából álló vegán étrendet hasonlítunk össze egy egészséges zöldségekből és fűvel etetett háziállat húsából álló paleó étrenddel, azzal nem megyünk sokra, mint ahogyan a takarmánnyal etetett állatok húsából, szószokból és semmi friss zöldségből álló paleó étrendet vetjük össze a teljes értékű és alacsony glikémiás indexű vegán étrenddel.

Az alacsony, illetve magas zsírtartalmú vegán étrendnek is különbözik az egészségügyi hatása. Az öko-Atkins, vagyis a sok zsírt, sok fehérjét, és kevés szénhidrátot tartalmazó, alacsony glikémiás indexű vegán étrend jobban elősegíti a fogyást és a koleszterin-csökkentést, mint az alacsony zsírtartalmú vegán étrend, amelyben kerülik a magokat és az avokádókat.

R.D. Laing azt mondta, hogy "A tudósok nem látják azt, ahogy látnak a saját látásmódjukkal."

Miért legyünk pegánok?

Na de akkor mit is együnk?

Én a Pegán, vagyis a paleó vegán étrendre szavazok, mivel ezt választottam magamnak és ezt javaslom a legtöbb betegem számára is. Ne feledjük, hogy a legtöbbünknek személyre kell szabni az étkezését az egészségügyi állapotunk, az ízlésünk és a szükségleteink szerint. 

Mi az, hogy Pegán? Nos, mivel ezt a fogalmat épp most találtam ki, úgy gondolom, hogy nekem kell definiálni is.

Először koncentráljunk arra, hogy mi a közös a paleó és a vegán (egészséges vegán) étrendben, mert az intelligens étkezésben több a közös pont, mint a különbségek. Mindkét étrend a valódi, teljes értékű, friss ételekre koncentrál, amelyeket fenntartható módon állítanak elő. 

Ezek az egészséges diéta jellemzői, amelyekkel mindenki egyetért:

- Nagyon alacsony glikémiás terhelés - minél kevesebb cukor, liszt és finomított szénhidrát.
- Sok zöldség és gyümölcs. Minél erősebb színek, minél változatosabban, annál jobb. Ezáltal nagy mennyiségű fitonutrienst viszünk be, ami a legtöbb betegség ellen véd (bár a paleó tábor az alacsony glikémiás indexű bogyós gyümölcsöket ajánlja első sorban).
- Minél kevesebb rovarirtó, antibiotikum, hormon, és lehetőleg semmi GMO étel.
- Semmi vegyszer, adalék, tartósítószer, színezék, nátrium-glutamát, mesterséges édesítő és egyébb "Frankenvegyszer", amit nem szívesen látnál az ételedben.
- Több jó minőségű zsír - Omega-3 zsírsav. És a legtöbben azt javasolják, hogy olívaolajból, olajos magokból  és avokádókból vigyük be, bár egyesek, mint Dr. Esselstyn és Ornish továbbra is az alacsony zsírtartalmú étrendet javasolják a szívbetegségek visszafordítására.  
- Megfelelő fehérjemennyiség bevitele az étvágy kontrollálása és az izomszintézis céljaira, különösen az idősek esetében. 
- ideális esetben a bio, helyben termelt és friss ételek tegyék ki az ételeink javát. 
- Ha fogyasztunk állati termékeket, akkor azok legyenek fenntartható módon tenyésztve és fűvel etetve, takarmány helyett.
- Ha halat is fogyasztunk, akkor olyat válasszunk, amelynek alacsony a higany- és toxintartalma, mint a szardínia, hering, sprotni és más apró halak, és kerüljük a tonhalat, kardhalat és a sügért magas higanytartalmuk miatt.

Most pedig az ellentmondásosabb ételek következnek:

Tejtermékek - a paleó és a vegán táborok egyaránt kerülik a tejterméket, és jó okkal. Ezzel kapcsolatban lásd a Got Proof blogot! Bár egyesek toleránsak iránta, a legtöbb ember esetében hozzájárulnak az elhízáshoz, cukorbetegséghez, szívbetegségekhez, és növelik (nem pedig csökkentik) a csontritkulás kockázatát. 

Gabonafélék - sok millió amerikai részére a glutén gyulladásokat, autoimmun betegségeket, emésztési zavarokat és elhízást okozhat. De vajon minden gabona problémás-e? Bár valóban nem régóta fogyasztunk gabonákat evolúciós történetünkben, mégis az egsészséges étrend részét képezhetik, de nem végtelen mennyiségben. Bármelyik gabona megemelheti a vércukor-szintet. és ha lisztet is fogyasztunk, az majdnem olyan, mintha cukros üdítőt innánk. 

Fogyasszunk kevesebb (étkezésenként egy deci) alacsony glikémiás indexű gabonát, mint a fekete rizs vagy a quinoa. Emellett a kettes típusú cukorbetegségben, illetve az autoimmun betegségekben szenvedők számára érdemes egy-két hónapra próbát tenni a gabona- és hüvelyesmentes étrenddel, hátha javítja az egészségüket.

Hüvelyesek - a hüvelyesek nagyszerű forrásai a rostnak, fehérjének és ásványi anyagoknak. De egyeseknél emésztési problémákat okoznak, és ha cukorbetegek vagyunk, akkor a sok hüvelyest tartalmazó étrend megemelheti a vércukorszintet. A kis mennyiségek itt is megfelelnek, ami napi egy decit jelent. Egyesek a hüvelyesekben található, és gyulladást okozó lektin, illetve az ásványi anyagok felszívódását gátló fitátok miatt is aggódnak.

Hús - ez a kényesebb kérdés. Nem minden húst állítanak elő ugyanolyan módon. Takarmánnyal etetett állatról beszélünk, amely több palmitinsavat és mirisztinsavat tartalmaz, növeli a koleszterin-szintet és gyulladásokat okoz, vagy fűvel etetett marháról van szó, amelyben több a koleszterin iránt semleges sztearinsav és védelmező hatású Omega-3, valamint A és íD vitaminok, amelyek megemelik a glutation és egyéb antioxidánsok szintjét? Egyes tanulmányok szerint a hús növeli a szívbetegségek és a halál kockázatát, de más tanulmányok az ellenkezőjét mutatják. 

Igazából a tanulmány minőségétől függ, de az én elmémben fent említett okok miatt a bizonyítékok nem arra mutatnak, hogy a hús okozza a halált és a szívrohamot, mert lehetnek más tényezők, amelyeket nem vettek figyelembe a húsevők vizsgálatánál - például az, hogy több cukrot ettek, mozgásszegény életmódot éltek vagy sokat ittak és dohányoztak. Ha valaki fenntarthatóan tenyésztett, tiszta húst, bárányt és baromfit eszik, vagy más, egzotikusabb húsokat, mint a strucc, bölény vagy szarvas egy egészséges étrend részeként, akkor az valószínűleg nem káros, sőt, segít csökkenteni a trigliceridet, emeli a HDL (jó koleszterin) és csökkenti a vércukor szintjét, a hasi szírt, az étvágyat, és emeli a tesztoszteron-szintet, valamint az izomtömeget. 

Másfelől viszont a túl sok hús fogyasztása terhelést ró a bolygónkra - több vízfehasználás, nagyobb mértékű klímaváltozás, és több energiafehasználás. Inkább csemegeként vagy ízesítőként érdemes fogyasztani a húst, és csak fűvel etetett és fenntarthatóan tenyésztett állatokét. 

Tojás - éveken keresztül azt tanították nekünk, hogy a koleszterin rossz, és mivel a tojásban koleszterin van, az is rossz, így mindannyian éveken keresztül ettük a fehér tojásrátonttákat, a kukába dobva a sárgájában lévő vitaminokat, tápanyagokat és az agyat tápláló zsírokat, pl. a kolint. Most a tojást feloldozták, és kiderítették, hogy nem befolyásolja a koleszterin-szintet és nem növeli a szívbetegség kockázatát. Nagyszerű és olcsó forrása a létfontosságú tápanyagoknak és fehérjéknek.

Hal - ha aggaszt bennünket a halak higany-tartalma (mint ahogy kell is, hogy aggasszon), akkor válasszunk kis méretű, Omega-3-ban gazdag halakat, mint a szardiniát vagy a sprotnit. Ha vegánok vagyunk, és erkölcsi vagy vallási okokból nem akarunk megenni semmit, aminek anyja van, akkor az teljesen rendben van. De fontos, hogy bevigyük az Omega-3 zsírsavat is, nem csak a növényekben található alfa-linolénsavat. Szükségünk van az előkészített DHA-ra, mert az az, amiből az agyunk jelentős részben áll. A jó hír az, hogy ezt algából is beszerezhetjük. 

Mindenkinek szüksége van D-3 vitaminra (hacsak nem vagyunk parti őrök vagy nem rohangászunk télen-nyáron 20 percet meztelenül a napon valamely déli országban). És az Omega-3 zsírsavat is nehéz bevinni a legtöbb ember számára. Az étrendkiegészítők (vagy a sok szardínia) éppen ezért nagyon fontos. A vegánok számára pedig a B-12 bevitele is elengedhetetlen. 

Akkor hogyan is étkezzünk? Legyünk Pegánok, vagyis paleó vegánok! Ne azzal foglalkozzunk, hogy mennyit eszünk, mert ha odafigyelünk arra, hogy mit eszünk, akkor a testük természetes étvágyszabályozó rendszere működésbe lendül, és kevesebbet fogunk enni.

Ez pedgi így néz ki:

Figyeljünk oda az étkezésünk glikémiás terhelésére. Ezt a vegán és a paleó étrend is lehetővé teszi, de a vegánok számára nehezebb. Koncentráljunk a fehérjékre és a zsírokra. Olajos magok (kivéve a mogyorót), magvak (lenmag, chia, kendermag, szezám, tökmag), kókusz, avokádó, szardínia, olívaolaj.

Együk a megfelelő zsírokat. Kerüljük az olyan növényolajokat, mint a repce, napraforgó, kukorica, és különösen a szójaolaj, amely mostanában a kalóriabevitelünk 10%-át alkotja. helyette koncentráljunk az Omega-3 zsírokra, olajos magvakra, kókuszra, avokádóra, és igen, még a fűvel etetett és fenntarthatóan tenyésztett állatok telített zsírjaira is. 

Együnk javarészt növényeket - sok alacsony glikémiás indexű zöldséget és gyümölcsöt. Ennek kell kitennie az étkezésünk 75%-át. Én általában étkezésenként 2-3 féle zöldségételt fogyasztok. 

- Koncentráljunk a magokra és olajos magvakra - tele vannak fehérjével, ásványi anyagokkal, jó zsírokkal és csökkentik a szívbetegség és diabétesz kockázatát. 
- Kerüljük a tejtermékeket, a tehéntej a borjaknak való, nem az embereknek. Helyette próbáljuk ki a kecske- vagy birkatejet és csak alkalmanként, és mindig bio minőségűt.
- kerüljük a glutént, java része úgyis Franken-búzából van, inkább fogyasszunk alkalmanként tönkölyt, ha nem vagyunk gluténérzékenyek.
A gluténmentes teljes gabonákat is csak kis mennyiségben együk, mert megemelik a vércukorszintet és elősegíthetik az autoimmun betegségek kifejlődését.
- Ne túl sok hüvelyest együnk, a lencse a legjobb. Kerüljük a nagyméretű, sok keményítőt tartalmazó babféléket.
- A húst és állati termékeket csak ízesítőként fogyasszuk, ne fő ételként. Olvassuk el Dan Barber "The Third Plate" című könyvét, melyből megérthetjük, hogy az étkezési szokásaink megváltoztatása hogyan menthet meg bennünket és a környezetünket. A zöldségeknek kell a főételnek lennie, és a húsnak a csemegének. 
- A cukorra is tekintsünk alkalmi ételként, minden formájában (vagyis minél kevesebbet fogyasszunk belőle).

Ha így eszünk, annak van a legtöbb értelme az egészségünk és a bolygónk egészsége szempontjából. Ez fenntartható és kegyesebb az állatok iránt. A cukorról és annak veszélyeiről már írtam a The Blood Sugar Solution és a The Blood Sugar Solution 10-Day Detox Diet című könyveimben, most pedig a zsírról és a húsról szóló könyvemen dolgozom. 

Ez egy összetett történet és sok szereplője van, különböző véleményekkel és hiedelmekkel, és mindegyik különböző tanulmányokkal érvel, amelyek különböző következtetésekre jutnak. Az én célom az, hogy a biológiára koncentráljak - hogyan befolyásol bennünket az étel az embereken és állatokon végzett kísérleti kutatások fényében, amelyek rámutatnak az ok-okozati összefüggésekre, és nem csak demográfiai felmérésekre hagyatkozom, amelyek gyakran félrevezetőek és zavarosak lehetnek, mivel nem lehet kimutatni bennük az ok-okozati összefüggést. Nem sokára várható a zsírral és állati eredetű élelmiszerekkel kapcsolatos történet.

Közben próbáljunk meg arra koncentrálni, amit tudunk és szabjuk azt a saját értékrendünkre és hiedelmeinkre. De ki kell hagynunk a vallást a táplálkozástudományból, miközben tiszteletben tartjuk az egyéni választás szabadságát, és igen - a vegánok és a paleók lehetnek barátok is!

Hogyan étkezem én? Miután 30 éve kutatom a táplálkozástudományt és sok ezer tudományos kutatást is áttanulmányoztam, és több tízezer beteget kezeltem étkezéssel, én a Pegán étrendre szavazok!

Egészséget és boldogságot kívánva,
Mark Hyman, MD.


Nincsenek megjegyzések: