Mindenkinek van véleménye. Na és???

A jóga arra tanít, hogy egyensúlyra törekedjünk, és ezt az elvet az élet minden területén sikerrel alkalmazhatjuk. Az emberek, főleg a közösségi média korában szeretnek mindenre kommentelni, és mindennel kapcsolatban véleményt formálni, ha kell, ha nem. Hogy ezzel beljebb vagyunk-e mi, mint felhasználók vagy nem, azt nehéz lenne megmondani. 

Például, ha úgy éled az életedet, hogy soha senki véleményét nem hallgatod meg, és senkinek a tanácsát nem kéred ki, akkor elképzelhető, hogy nehezebben fogsz haladni a céljaid megvalósítása felé, illetve nehezebben fogsz tanulni. A tanulás jól bevált módszere az, hogy megkérdezzük a tapasztaltabb embereket valamiről, amit még nem ismerünk annyira, és a kapott információkkal kísérletezünk. Ezt a második lépést szerintem nem érdemes kihagyni. Mert ha csak elfogadunk egy véleményt, anélkül, hogy jól megfontolnánk, megértenénk, és kipróbálnánk a gyakorlatban, akkor alaposan ráfázhatunk. A legjobb tanács is csak akkor ér valamit, ha neked beválik, erre pedig soha nincs 100%-os garancia.

Szóval érdemes tanácsot, útmutatást kérni, de az első felelősség már ezzel kapcsolatban is rajtunk van, hiszen nekünk kell kiválasztanunk azokat a személyeket, akiket kompetensnek tartunk egyik vagy másik kérdésben, és ez persze nem könnyű, és nem mindig tudunk elfogulatlanok lenni, mint ahogyan a tanácsadók sem. 

Ha úgy kapunk tanácsot, hogy nem is kértük, akkor mindig felmerülhet a kérdés, hogy az adott tanácsadót vagy vélemény-formálót mi motiválja. Ha a segítő szándék vezérli, és még kompetens is, akkor kezdhetünk valamit a tanácsával. De sajnos a mai világban sok az irigy ember, akkor akkor érzi magát biztonságban, ha szétzúzza mások önbizalmát, és sorozatosan a hibáikon csámcsog. Ha pedig nem a jószándék vezérli a hibakereső személyt, akkor nem mindig érdemes odafigyelni a véleményére. 

Erre szokták mondani azt, hogy ne törődj mások véleményével, mert mindenkinek van egy, és ha az összeset meghallgatnád, akkor a végén nem tudnád, hogy mit is csinálj. Szóval ha megvan a terved, akkor csak haladj, és válassz ki egy-két embert, akiket segítségül hívsz. persze mindig bebizonyosodhat, hogy rossz útmutatókat választottál, vagy éppen rossz irányba indultál el. Ekkor nem kell restnek lenni, és változtatni kell, kísérletezni kell. Senki nem fogja megfejteni az életedet és megoldani helyetted a problémáidat, csak te saját magad. 

Ha pedig te kerülsz abba a helyzetbe, hogy tanácsot kérnek tőled, akkor érdemes ezt úgy kezelni, hogy elmondod a véleményedet, de bíztatod a tanácskérőt az önálló kísérletezésre, és arra, hogy saját maga találja meg a megfelelő megoldást a problémáira. Nem szeretem az olyan "szaktekintélyeket", akik szerint mindenki más téved, és ha nem adsz át minden felelősséget az ő kezébe, akkor nem is hajlandó segíteni. Senki nem fog gondolkodni és dönteni helyetted, ezt neked kell megtenned. A vélemény pedig maradjon vélemény.