bhaktimantan pramucsjanté káléna maji szamgatáh
Még a szolgák és más, alacsony születésű emberek is, akik tiltott foglalkozásokat űznek, idővel megszabadulnak és eljutnak hozzám, ha tele vannak odaadással.
A nícsa-dzsátajah (alacsony születésű) szó ebben a versben a súdrákra (szolgák, kétkezi munkások) és a kaszton kívüliekre is vonatozik, akik olyan tiltott foglalkozásokat űznek, mint a hullaégető, szemétszedő, vadász, napszámos, kubikos stb. E foglalkozások miatt „érinthetetleneknek” nevezte őket a másik négy kaszt. A varna foglalkozásbeli különbségtételt jelöl, míg a dzsáti a szülők státusza szerinti beosztást, vagyis a származást. Az odaadás gyakorlása azonban számukra is megnyitja a felszabadulás lehetőségét.
ádáv état pratigjátam na mé bhaktah pranasjati
Azokat, akik odaadóak irántam, elkerüli a pusztulás. Minden hibájuk tisztára lesz mosva. Az elején tettem ezt az ígéretet, hogy az én hívem nem vész el soha.
A pusztulás itt elsődlegesen a spirituális fejlődésben történő elbukásra és az öntudatosság elvesztésére vonatkozik. Értelemszerűen Siva odaadó hívei sem érik el az öröklétet fizikai testükben, bár sokféle misztikus erőre (sziddhi) szert tehetnek odaadásuk által. A víta-kalmasáh kifejezés két dologra is utal: Siva megvédi a híveit az általuk az odaadás útján elkövetett hibák következményeitől; illetve az odaadó jógi életében Siva lecsökkenti a karmikus szenvedéseket és megpróbáltatásokat. Siva arra hivatkozik, hogy „az elején” tette az ígéretet hívei megvédelmezésére. Ez szintén utalhat a teremtés kezdetére, de ugyanakkor arra is, hogy az odaadó jógik a fejlődési útjuk legelejétől különleges védelemben részesülnek. Egy ehhez hasonló verset találunk a Bhagavad-gítában (9.31):
ksipram bhavati dharmátmá sasvac-cshántim nigaccshati
kauntéja pratidzsáníhi na mé bhaktah pranasjati
„Hamarosan tisztességessé válik és maradandó békét ér el. Ó, Kuntí fia, hirdesd bátran: az Én hívem nem vész el soha!”
Ez a vers azokról szól, akik elbuktak az odaadás útján és valamilyen bűnös tettet követtek el. Krisna is hangsúlyozza, hogy az odaadás (bhakti) az, ami a leggyorsabban kiemeli az erkölcstelenségből és jámborrá teszi a gyakorlót. Ez összecseng azzal, amit Siva az előző versben mondott az érintetetlenekről és a súdrákról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése