jó hi tam púdzsajéd bhaktjá sza pūdzsajati mám szadá
Az az ostoba, aki csúfolódik egy hívén, az istenek istenén csúfolódik. Aki odaadással tiszteli az odaadó híveket, az mindig engem tisztel.
A vers az odaadó jógik elleni tiszteletlenség detrimentális hatásairól beszél. Mivel az odaadó jógik kiemelten kedves Siva számára, ha valaki sértőn viselkedik vele, az magát Sivát is megsérti, viszont ha tisztelettel és szeretettel fordul felé, akkor Sivát is elégedetté teszi.
jó mé dadáti nijatam sza mé bhaktah prijó matah
Az a fegyelmezett személy, aki felajánl egy levelet, egy virágot, egy gyümölcsöt vagy vizet, hogy elégedetté tegyen engem, az én hívem. Őt nagyon kedvesnek tekintem a magam számára.
Az árádhana szó az imádatot jelenti, melyet a hinduizmusban a különböző istenformák, szobrok, vagy a Siva-lingam felé mutatnak be. Az imádat során különböző elemeket és felajánlásokat tesznek, melyek közül a levél (Bel vagy Bilva fa levele), virág (Datura fa virága), gyümölcs (Datura gyümölcse) és víz (vagy tej) vannak kiemelve. Aki a szabályok betartásával ezeket az egyszerű dolgokat ajánlja fel Sivának, azt Siva nagyon kedvesnek tekinti. Hasonló verset olvashatunk a Bhagavad-gítában (9.26):
patram puspam phalam tójam jó mé bhaktjá prajaccshati
tad aham bhaktj-upahritam asnámi prajatátmanah
„Ha valaki szeretettel és odaadással áldoz Nekem egy levelet, egy virágot, egy gyümölcsöt vagy egy kevés vizet, Én elfogadom azt.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése