"Hetedik Fejezet
Patandzsalí nyolc szamádhija
Most le fogom írni a nyolc klasszikus szamádhit, melyekről Patandzsalí említést tesz a Jóga-szútrában. Ez nem az egyetlen módja a szamádhik kategorizálásának és osztályozásának, de mivel ez a legismertebb és ugyanakkor a legfélreértettebb, ennél maradok. A nyolc szamádhi a Richter-skálához hasonló sorrendben van, ami azt jelenti, hogy az erejük és a hatósugaruk exponenciálisan növekszik, nem pedig lineárisan.
Minden soron
következő szamádhi majdnem tízszer olyan erős, mint az
azt megelőző. Az első négy szamádhi az elme finomításáról
és tisztításáról szól; átváltoztatják az elmét
intelligenciává (a manaszt buddhivá). Előhozzák az elme
sajátos ragyogását és bölcsességét (szattváját). Az
utolsó négy szamádhi megnyilvánító erejű. Sorrendben
megnyilvánítják az univerzumot, mint Isten testét, és Istent
minden lényben, az objektív világról és a tiszta tudatról
(purusáról) szóló teljes tudással együtt.
A nyolc szamádhi közül hét objektív, vagyis tárggyal rendelkező; és csak az utolsó a tárgy nélküli. Már leírtam a lényegi különbségeket a szamádhi e két típusa között, de az a tény, hogy a Jóga-szútra csupán egy tárgy nélküli szamádhiról beszél, viszont az objektív szamádhi számos változatáról, azt mutatja, hogy van egy magasabb diszciplina is, amit tanulmányoznunk kell, ha végeztünk a rádzsa-jógával. Ez a diszciplina a gjána-jóga, melyről a Brahma-szútra szól. Bár belemegyek a részletekbe a gjána-jógával kapcsolatban a 8. fejezetben, reményeim szerint egy későbbi könyvben mélyebben tudok majd foglalkozni vele.
A Patandzsalí által felsorolt hét objektív szamádhi közül az első négyet együtt szmápattinak nevezik. Az 1.41. szútrában azt mondja: „Amikor az elme hullámai lecsökkennek, az elme hűen tükröz vissza bármilyen tárgyat, mely felé fordul, mint egy áttetsző kristály, legyen az az érzékelés tárgya, az érzékelés folyamata, vagy maga az érzékelő. Ezt az állapotot azonosságnak (szamápatti) nevezzük.” Ezt a szútrát gyakran férefordítják: „ A szamápatti az, amikor a látó, a látás és a látott eggyé válnak.” Az azonosság (szamápatti) nem jelenti azt, hogy eggyé válunk a megfigyelésünk tárgyával; hanem azt jelenti, hogy a tárgyról az elménkben alkotott kép azonos a tárggyal, amit megfigyelünk. Gondoljuk végig ennek a következményeit!"
-->
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése