A szvára és az agyféltekék

Újabb részlet Gregor Maehle Pránájáma-könyvéből:

"A szvára és a nádík egyensúlya

Ezt tartom a könyv legfontosabb fejezetének, mert ha valaki igazán megérti, akkor őrült lenne, ha nem kezdene bele a pránájáma gyakorlásába. Mert végül is a könyv megírásának célja az volt, hogy rávegye a gyakorlókat a pránájáma gyakorlására is az ászanán túl.

Képzeljük el, milyen nagyszerű volna, ha rendelkeznénk egy kapcsolóval, amelynek segítségével tudatosan választhatnánk a jobb és bal agyféltekénk, az intuitív és analitikus intelligenciánk, szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszerünk, a “harcolj vagy menekülj” (fight or flight) reflexünk és a pihenés/relaxáció között, valamint a pszichénk maszkulin és feminin, szoláris és lunáris aspektusai között. Milyen nagyszerű lenne, ha szükség esetén az együttérzésből át tudnánk váltani a bulldog-eltökéltségbe. Vagy pedig az energiától duzzadó üzemmódból néhány perc alatt a teljesen relaxált állapotba. Vagy az extrovertált (fizikailag aktív, kifejező és kitárulkozó) állapotból az introvertált (reflektív és befogadó) állapotba rövid időn belül. Ez a kapcsoló valóban létezik és egyáltalán nincs elrejtve. Ez a prominensen kiemelkedő szaglószerv pontosan az arcunk közepén: az orrunk.

Hogyan lehetséges ez? - tehetjük fel a kérdést. Kezdjük egyből a legelején. Az Ősrobbanás, az idő és a tér, mennyek és Föld, elme és anyag megjelenése előtt csupán a határtalan tudat létezett. A jógában Brahmannak, a mély valóságnak hívjuk a határtalan tudatot. Mivel a valóság legmélyebb rétegét alkotja, nem lehet további elemi részecskékre bontani. Ez maga a Valóság. A Rig Véda Purusa-szúktájában ez áll: “Kezdetben csak a sötétség létezett. Ebben a sötétségben csendesen lélegzett az Egy.” Ez azt jelenti, hogy Isten létezésének első jele valójában Isten lélegzete volt. Ezután Isten, annak érdekében, hogy létre tudja hozni az univerzumot, polárissá vált. A határtalan tudatból (Brahmanból) kikristályosodott a férfi és női pólus, melyet sok iskolában Sivának és Saktinak neveznek.

És pontosan itt található a pránájáma alapvető igazsága. A teremtés két pólusát, a kozmosz férfi és női pólusát képviseli az egyén testének és agyának két féltekéje, melyek a jobb és a bal orrlyukkal állnak kapcsolatban (Siva-szvaródaja 52). A jógában a szoláris orrnyílásnak vagy pingalának (jobb orrlyuk) és lunáris orrnyílásnak vagy ídának (bal orrlyuk) nevezik.

A jobb és a bal agyfélteke

A jobb agyféltekét, mely az intuitívabb és holisztikusabb, a bal orrlyuk irányítja. A bal agyféltekét, amely analitikusabb és logikusabb, a jobb orrlyukon történő légzés irányítja. Próbáljuk ki: tanulmányozzunk egy nehéz akadémikus témát, például a jogot, orvostudományt vagy fizikát, és nézzük meg, meddig jutunk, ha a bal orrlyukon keresztül lélegzünk. Sokkal könnyebben megy a memorizálás és a nehézkes témák felfogása, amikor a jobb orrnyíláson keresztül vesszük a levegőt (Siva-szvaródaja 114). Nyilvánvalóan, ha túl sokat tanulunk, akkor felborul az egyensúly, mivel folyamatosan használjuk ugyanazt az agyféltekét és nádí-hálózatot.


Utána végezzünk el egy másik kísérletet, és próbáljunk meg empatikussá és együttérzővé válni egy másik lény szenvedése és fájdalma iránt, amikor éppen az analitikus, férfi orrnyíláson keresztül (jobb) vesszük a levegőt. Nem fog működni. Analizálni fogjuk, mint egy számítógép, hogy mit csinál helytelenül, és változtatásokat fogunk javasolni a jelenlegi stratégiájában. De ebben a helyzetben nem erre van szükség. Ehelyett az illetőnek arra van szüksége, hogy meghallgassuk, megértsük és empátiával gyógyítsuk, éreztessük az emberi, támogató hozzáállást, amit a bal orrlyuk befolyásol.


Vagy például próbáljunk befogadni egy összetett költeményt, zenét vagy festményt. Holografikusan érzékelnünk kell az összes dimenziót, amit a szerző érzett, hogy igazán értékeljünk egy nagyszerű alkotást. Érezhetjük, hogyan válik mindez hirtelen lehetségessé, amikor a bal orrlyukat használjuk, ami képessé tesz bennünket arra, hogy hátradőljünk, relaxáljunk, kiszélesítsük szűk látókörünket, és befogadjuk a komplex összefüggéseket, melyek sokkal nagyobbak, mint mi vagyunk.


Egy teljes, integrált emberi lény nem csak 100% férfi vagy nő, hanem a körülményektől függően képes aktiválni a pszichéje férfi vagy női aspektusát és annak megfelelő képességeit. Ezt Ardhanárísvara indiai ábrázolása is tükrözi, mely az Úr Siva és női aspektusa, Déví Párvatí (Sakti) androgín, vagyis félig férfi, félig női istenformája."