Viparíta
salabhászana (fordított sáskapóz) és ganda bhérundászana
(félelmetes arc póz)
Dristi:
nászágrai (orrhegyre)
Az
alábbi két póz együtt lesz ismertetve, mivel nem végzünk
közöttük vinyászát, hanem az elsőből közvetlenül
vesszük fel a másodikat, a térdek behajlítása segítségével. A
salabhászana a második sorozatban fordul elő, és mivel ott
a hasunk a talajon van, és csak a mellkas és a lábnak emelkednek,
az Ashtanga rendszerben a teljes sáskapózt viparíta, azaz
felfordított salabhászanának nevezik. Itt a karokat a
talajba nyomjuk, és a hasunkat felemeljük a talajról, így a
testünk tulajdonképpen fordított pózba kerül, és csak a nyak,
illetve a mellkas felső része ér a talajra. A ganda szó
arcot jelent, a bhérunda pedig torzat vagy félelmetest.
Ebben a pózban a salabhászanában már magasra emelt lábakat
behajlítjuk, és a fejünkhöz vagy az arcunkhoz szorítjuk.
Valószínűleg innen ered a póz neve, hogy a gyakorló a talpaival
összenyomja az arcát, és így az eltorzul. Ez a két póz zárja
le a hátrahajlít sorozatot a második sorozatban, illetve a
hátrahajlítások még egyszer visszatérnek a sorozat legvégén, a
natarádzsászana, rádzsakapótászana és az
ékapáda-rádzsakapótászana formájában.
Vinyásza
számolás
Ennek
a póznak a felvételét csaturanga-dandászanából végezzük,
így két választási lehetőségünk van: Amikor az előző póz
végén eljutottunk a lefelé néző kutyapózig, akkor felvesszük
a csaturanga-dandászanát, és a csatvárítól
kezdjük a vinyászák számolását. A másik lehetőség az,
hogy egy teljes vinyászát végzünk el szamaszthitiig,
és utána hátraugrunk csaturanga-dandászanába, majd
felvesszük a pózt. A leírásban ez utóbbi verziót fogjuk
követni.
Szaptadasa
(az előző pózból): Kilégzésre lefelé néző kutya.
Astadasa:
Belégzésre ugorjunk előre úrdhva-uttánászanába.
Ékónavimsatihi:
Kilégzésre hajoljunk előre uttánászanába.
Vimsatihi:
Belégzésre egyenesedjünk fel, és emeljük fel a karjainkat
úrdhva-vriksászanába.
Szamaszthitihi
– Kilégzésre eresszük le a karokat tádászanába.
Ékam:
Belégzésre emeljük a karokat úrdhva-vriksászanába.
Dvé:
Kilégzésre hajoljunk előre uttánászanába.
Tríni:
Belégzésre emeljük a fejünket úrdhva-uttánászanába.
Csatvári:
Kilégzésre ugorjunk hátra csaturanga-dandászanába.
Pancsa:
Belégzésre helyezzük a karokat a törzsünk alá, és emeljük meg
a lábainkat és a törzset minél magasabbra. Ideális esetben a
lábfejeink a fejünk fölé kerülnek, és a gerinc hátrahajlik. A
hátrahajlás a nyaki és a felső háti szakaszon a legerősebb, és
derékban már kevesebb. A térdek egyenesek, a lábfejek spiccelnek.
Végezzünk el öt mély légzést a pózban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése