Aktív
elengedés technikája
A
salabhászana az egyik legnehezebb hátrahajlító póz, mivel
egyszerre kell használnunk az erőt és a hajlékonyságunkat is. A
póz felvételénél a karokat erőteljesen bele kell nyomni a földbe
ahhoz, hogy a lábainkat és a medencénket meg tudjuk, emelni, mivel
a súlypontunk meglehetősen hátul van. Amint elérjük a lábainkkal
a felső pontot, a súlypont előrébb kerül, egészen pontosan a
mellkas területére. tehát a felső pozícióban kevesebbet kell
nyomni a karokkal, mint a póz felvételekor, viszont a mellkas
megemeléséhez még mindig aktívan nyomni kell a karokkal. A gerinc
felső szakaszával erőteljesen hátrahajlítunk, mivel az lefelé
nyomódik a pózban. A derekunkkal viszont inkább stabilizálunk. A
lábakat egyenesítsük, nyomjuk össze, és nyújtsuk felfelé. Az
állunk belenyomódik a földbe, de ugyanakkor a nyakat igyekezzünk
hátrahajlítani. A legerősebb hátrahajlítást a nyaki szakasszal
kell végezni, így oda kell figyelni rá, hogy ne görcsöljön be a
csuklyásizom. A megfelelő erő és hajlékonyság jelenléte
esetében a pózban is némileg el tudjuk lazítani a gerincünket.
Rávezető
változatok
A
salabhászana gyakorlásával fejleszthetjük az erőt és a
mozgástartományt is, főleg a felső háti és nyaki szakasz
hajlékonyságát. Ha ez még hiányzik, akkor a falnak támaszkodva
is gyakorolhatjuk a salabhászanát. Feküdjünk lábbal a fal
felé, és másszunk fel a lábainkkal a falra. Ha tudjuk, a
szeméremcsontunkat is nyomjuk oda a falhoz. A karokat tartsuk
nyújtva és összezárva a hasunk alatt, mint az eredeti pózban. Ha
még közelebb akarunk menni a falhoz a mellkassal, akkor a könyököt
behajlítva az alkarokat helyezzük csak a falra, a tenyereket az
állunk közelében tartva a földön, mint a skorpió pózban.
Illetve még egy változat az, hogy csak a tenyér van a talajon az
állunk mellett, a könyökök pedig behajlítva a levegőben. Ezt a
két változatot fal nélkül is kipróbálhatjuk, ugyanis
mindkettőben magasabbra tudjuk emelni a mellkast anélkül, hogy a
nyaki/felső háti szakaszban erősen hátra kéne hajlítani a
gerincet. Ennek következtében azonban a mellkas a levegőben lesz.
Igyekezzünk lejjebb ereszteni a mellkast, és így fejlesszük a
mobilitást.
A
törzs erejének fejlesztéséhez használhatjuk még a
pincsha-majúrászanát vagy a vriscsikászanát is. A
nyak erejének és hajlékonyságának fejlesztéséhez a
szétubandhászana a legjobb előkészítő póz.
Egészségügyi
hatások
Csökkenti
a fáradtságot
Kedvező
hatású a deréktáji fájdalmakra
Megszünteti
a puffadást, emésztési zavarokat, székrekedést
Erősíti
és nyújtja a hátizmokat
Javítja
az emésztést és az étvágyat
Stimulálja
az autonóm idegrendszert
Kiegyensúlyozza
az emésztőszervek és a máj funkcióját
Javítja
az epehólyag, lép és a gyomor vérellátását
Csökkenti
az aranyeres tüneteket
Erősíti
a combot és a lábakat
Megszünteti
a tüdő betegségeit
Erősíti
az emésztési tüzet
Csökkenti
a menstruációs fájdalmakat
Csökkenti
a duzzanatokat és az ödémát
Javítja
a torok energia-ellátását
Csökkenti
a stresszt
Javítja
a tartást
Erősíti
a tricepszet és a combhajlító izmokat
Nyújtja
a hasat, combot, mellkast és a vállakat.
A
rheuma, ízületi gyulladások és lumbágó esetén is kedvező
hatással van
Megelőzi
és szabályozza a menstruációs problémákat
Stimulálja
a múládhára csakrát
Csökkenti
a mentális stresszt és fizikai feszültséget
Ellenjavallatok
Tüdőbetegségek,
fejfájás, nyaki sérülések, hátsérülés, sérv és
szívbetegségek esetén kerülendő az ászana gyakorlása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése