2016. március 30., szerda

A vegetáriánus étrend kockázatai

A Dívány-hu-n jelent meg nemrégiben egy cikk, a következő provokatív címmel: "Hosszú távon mégsem olyan egészséges a vegetáriánus étrend". A cikkben linkelt eredeti változatot is elolvastam, mely pedig a Telegraph-ban jelent meg. Az eredeti kutatáshoz vezető link természetesen nem található meg, így elég nehéz felmérni, hogy mennyire megbízhatóak Tom Brenna, a Cornell egyetem professzora következtetései.

A kutató a következőket fogalmazza meg: "Azok, akiknek az ősei vegetáriánusok voltak, hajlamosabbak arra, hogy a génjeik elősegítsék a növényi zsírok megemésztését. Az ilyen egyénekben a növényi zsírok arachidonsavvá alakulnak, ami gyulladáskeltő hatású. A krónikus gyulladás pedig növeli a szívbetegségek és a rák, különösen a bélrák kockázatát is. A genetikai mutációt rs66698963-nek nevezték el, és a FADS2 génben található, mely a zsíremésztésért felelős.

A cikk még további következtetéseket is levon, de ezek már a szokások vegánellenes ijesztgetések, minthogy a vegánok nagyobb eséllyel lesznek terméketlenek, illetve hogy a vegánok gyakran szenvednek hiányt vasban, D- és B12-vitaminban, illetve kalciumban, valamint hogy az Omega-3 szintézisük is akadályozva van. Nos, a propagandának könnyű bedőlni, és egy-egy ilyen dívány-cikk hatására sokan, akik éppen elgondolkodtak azon, hogy kipróbálnák a vegán étrendet, inkább rendelnek még egy kis felvágottat vagy kolbászt a Tesco-ból, a megrögzött húsevők pedig elégedetten dörzsölgetik a tenyerüket, hogy lám-lám akkor ők most nem fognak vastagbélrákot kapni a disznótorostól. Nézzünk azonban egy kicsit az állítások mőgé!

1. Arachidonsav

A legtöbb olvasó gyanútlanul el fog siklani e hangzatos nevű vegyület felett, pedig elegendő csupán az idevágó Wikipedia-cikket átfutni, hogy kiderüljön: az arachidonsav legnagyobb mennyiségben kifejezetten az állati eredetű élelmiszerekben (sertészsír, sertésmáj, marhahús, borjúhús, tojás és tejtermékek) fordul elő. Vagyis egy húsevő ember szervezetében valószínűleg eleve magasabb a koncentrációja, még ha nem is rendelkezik a kutatók által kimutatott génmutációval. Tehát ha ezen múlik a rák kockázata, akkor egy húsevő már készítheti is magának a koporsót. Arról a több száz, szintén gyulladáskeltő vegyületről nem is beszélve, ami ugyancsak az állati eredetű élelmiszerekkel együtt kerül a szervezetébe.

2. Vega vagy vegán?

A tanulmánnyal kapcsolatban azt írja a cikk, hogy "több száz genomot hasonlítottak össze, és a húst nélkülöző indiaiaktól kezdve az állati eredetű ételeket rendszeresen fogyasztó kansasiakig senkit nem hagytak ki a mintavételből." Nos, a több száz rendkívül alacsony szám, és ha ebben mondjuk 10-20% vegetáriánus volt, és esetleg egyetlen vegán sem, akkor az eredmények tudományos értéke máris megkérdőjelezhető. Azt sem tudjuk, hogy a vegák közül hányan és mennyi tejterméket fogyasztottak (melynek fehérjéi számos kutatás szerint növelik a rák és a szívbetegség kockázatát is), és ezen emberek felmenői mit fogyasztottak.

3. A genetika csapdája

Tételezzük fel, hogy a vegán étrend hosszú távon, akár nemzedékeken keresztül is javítja a genetikát, és nem rontja. Ehhez több ezer vegán genomját kellene megvizsgálni, ami már önmagában sem kicsi feladat, arról nem is beszélve, hogy ki tudja, mit evett az illető apja, anyja és nagyszülei. Ha az indiaiakat vesszük alapul, ők nagy átlagban szenvednek krónikus betegségektől, még a vegák is, mert tömérdek tejterméket, cukrot és fehérlisztet zabálnak, ami szerintem még Hulkot is kicsinálná. De még ha sikerülne is egy ilyen nagy számú mintavétel, én nagyon kíváncsi volnék rá, hogy valóban számottevően magasabb arányban fordul-e elő náluk ez a génmutáció, mint a vegyes táplálkozású emberek körében.

4. A krónikus betegségek

A ráknak és a szívbetegségeknek számos kiváltó oka ismert, és a legtöbb beteg ezek kombinációjától betegszik meg. Tehát bármelyiket izoláltan kezelni enyhén szólva sem lenne tudományos dolog. Bár az étkezés valóban fajsúlyos tényező, azt azért ne gondolja senki, hogy még ha létezne is tudományosan elfogadott "ideális" étrend, annak követése önmagában mentesítene bennünket minden betegségtől vagy akár csak egy csoportot is ki lehetne zárni. Éppen ezért a 40%-kal nagyobb vagy kisebb kockázat hangoztatása propagandafogásnak nagyon jó, de nem véd meg senkit semmitől. A vegánok is meghalhatnak rákban vagy szívrohamban, és azt, akivel éppenséggel ez történik, még az sem fogja vigasztalni, hogy ő esetleg a statisztikai kisebbséghez tartozott.

5. A félelem ára

A genetika annyira jól hangzó tudományág, hogy szinte mindenki mindent elhisz, amit genetikailag" kimutatnak" a "brit tudósok". Például a plasztikai sebészek is a genetikusokkal karöltve kaszálnak mostanság a mellrákra hajlamosító génmutáció kimutatása óta. Ugyanis akinél kimutatják a mutálódott BRCA gént, azt nagyon könnyen rá lehet beszélni egy "megelőző" plasztikai műtétre, melynek során eltávolítják az emlőmirigyeket. Ahelyett, hogy az illető megváltoztatná az étkezését, az életmódját és a gondolkodását, megnyugszik, hogy ő mindent megtett, és a mellrák helyett majd valami más viszi el. 

6. A borotva éle

A mai világban nem könnyű egészségesen élni, és a különböző paráztatások közül valóban a kisebb veszélyt jelentő dolgokat választani. De tételezzük fel, hogy Tom Brennának igaza van, és a vegetáriánus vagy vegán étrend valóban hatalmas veszélyt jelent az utódainkra nézve (amit természetesen nem hiszek, de tételezzük fel). Én 19 éves koromig húst hússal ettem, és utána lettem laktovegetáriánus. A következő 22 évben viszont a növényi étrend mellett temérdek tejterméket, cukrot és lisztet is fogyasztottam, aminek a hatásait azért megéreztem magamon. Ezen 5-6 éve kezdtem el változtatni, és végül 2013-ban jutottam el a gluténmentes és szójamentes vegán étrendig, amit most követek. Akkor én minek számítok? Vajon mutálódott-e már a FADS2 génem, vagy még nem? Az első lányom 2006-ban született, a második 2014-ben. Vajon ők milyen géneket örököltek? Persze ezt ki lehetne mutatni genetikai vizsgálattal, de szerintem azzal sem lennénk előrébb. 

Mindezzel arra szerettem volna rámutatni, hogy az emberi élet és karma számtalan tényező összhatásaként alakul napról napra, pillanatról pillanatra. Még ha törekszünk is arra, hogy legjobb tudásunk szerint az optimális irányba befolyásoljuk ezeket a tényezőket, garancia nincs semmire. Ha eddigi étrended mellett nem érzed jól magadat, és betegségek gyötörnek, akkor változtass, és addig kísérletezz, amíg meg nem találod azt, ami számodra a legjobban működik. A minőségi élet többet ér, mint az évek száma, amit e testben leélsz, ha közben folyamatosan gyötörnek a betegségek. A fanatizmus még nem mentett meg senkit sem, de ha józanul és reálisan igyekszünk kezelni az információt, amivel bennünket bombáznak, akkor talán könnyebben zöldágra vergődünk. 

Nincsenek megjegyzések: