"Az ászana célja az, hogy egészségessé és szilárddá tegyük a testünket a pránájámához. A pránájáma segítségével tisztítjuk meg a nádíkat és töröljük a karmát.
Utána
változatos technikákat (mantra,
pránájáma,
krijá,
vizualizáció, bandha
és múdrá)
használunk arra, hogy bejuttassuk a pránát
a központi energiavezetékbe (a szusumnába),
átszúrjuk az energiablokkokat (granthikat)
és felemeljük a pránát
az ágjá
csakrába
(harmadik szembe). Amikor ott van, a dháranát,
dhjánát
és a szamádhit
szinte spontán módon és erőlködés nélkül átélhetjük, míg
e technológia nélkül a feladat meglehetősen fáradságos. A Hatha
Tatva Kaumudí
(44.39) azt mondja, hogy csak a sakti
csalana
bekövetkezése után láthatjuk meg Istent, innen a fontossága.
Bár
sok jógaiskola nagyon ragaszkodik a sakti
csalana
saját receptjéhez, Szundaradéva Kaumudíja számtalan módszert
sorol fel. Például a következőket említi:
Az
utkarsa
pránájáma
gyakorlása által, mind az öt bandhával
(múla,
uddíjána,
dzsálándhára,
dzsíhva
és mahábandha)
és a mahámúdrával
(43.20).
A
szúrja
bhédana
gyakorlása 90 percig reggel és este (44.5), utána pedig az apána
felfordítása, vagyis a tűz és levegő útja által.
Sziddhászanában
ülve, és a bal sarkunkkal blokkolva a múládhára
csakrát,
majd a bhásztrikát
gyakorolva (44.16).
A
kilenc kapu bezárásával (sziddhászana
plusz jóní
múdrá)
a külső kumbhakával
(44.36), valamint a bandha,
múdrá
és utkarsa
pránájáma
gyakorlásával.
Elzárva
a szúrját
(jobb orrlyukat) és a múla
bandhát
alkalmazva; majd az uddíjána
bandhával
felemelve a Kundalinít a kumbhaka
segítségével (44.41-44)
Sziddhászanában
ülve, elzárva a kilenc kaput (sziddhászana
plusz jóní
múdrá)
és a varjúcsőr múdrával
belélegezve, majd kumbhakát
végrehajtva, a belső hangra összpontosítva és felemelve a tüzet
és az apánát
(53.26-27).
Ez
csak egy rövid felsorolás a technikák hatalmas tárházából. A
lényeg az, hogy általában van benne kumbhaka,
bandhák,
múdrák
és csakrák,
valamint a prána
manipulációja, illetve ezek kombinációja.
Bhútasuddhi
kumbhaka
Szundaradéva
Hatha
Tatva Kaumudíja
a következő módon határozza meg a bhútasuddhi
kumbhakát:
a hat csakrán történő kontempláció emelkedő sorrendben,
ugyanazon légzésvisszatartás (kumbhaka)
alatt. Ez egy nagyon hosszadalmas és részletesen tárgyalt
technika.
A
bhútasuddhi
kumbhakát
meditációként és pránájámaként
is lehet gyakorolni. A meditációs technikát arra is használhatjuk,
hogy előkészítsük vele a kumbhaka
közbeni gyakorlását. A bhútasuddhi
kumbhakát
a Jóga-rahaszja
is említi, melyet T. Krishnamacharya hagyott ránk, és az ő
tanítványától, B.N.S. Iyengartól kaptam meg ezt a technikát.
Utóbbi azonban a sakti
csalana pránájáma
kategóriájába sorolta. Tulajdonképpen a bhútasuddhi
kumbhaka
a sakti
csalana
specializált módja.
A
bhútasuddhi
kumbhakát
Yogeshwaranand Paramahamsa is tanította, ő pedig csakra
bhédanának
nevezte, vagyis a csakrák átszúrásának. A bhútasuddhi
használható leírását megtaláljuk még Sir John Woodroffe The
Serpent Power
című könyvében is. A különböző csakrákban végrehajtott
kumbhakák
hatásait Raghuvíra Kumbhaka
Paddhatíja
(155-158) és Szundaradéva Hatha
Tatva Kaumudíja
(37.121-122) is felsorolja.
A
bhútasuddhi
módosított változatát, melyben nincs kumbhaka
és ezért csak bhútasuddhi
pránájámának
nevezik, Shyam Sunder Goswami is tanította. Ez a technika a jógikus
meditáció összes alapvető összetevőjét tartalmazza."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése