A sakti csalana

Újabb részlet Gregor Maehle Pránájáma-könyvéből:

"Az ászana célja az, hogy egészségessé és szilárddá tegyük a testünket a pránájámához. A pránájáma segítségével tisztítjuk meg a nádíkat és töröljük a karmát.

Utána változatos technikákat (mantra, pránájáma, krijá, vizualizáció, bandha és múdrá) használunk arra, hogy bejuttassuk a pránát a központi energiavezetékbe (a szusumnába), átszúrjuk az energiablokkokat (granthikat) és felemeljük a pránát az ágjá csakrába (harmadik szembe). Amikor ott van, a dháranát, dhjánát és a szamádhit szinte spontán módon és erőlködés nélkül átélhetjük, míg e technológia nélkül a feladat meglehetősen fáradságos. A Hatha Tatva Kaumudí (44.39) azt mondja, hogy csak a sakti csalana bekövetkezése után láthatjuk meg Istent, innen a fontossága.

Bár sok jógaiskola nagyon ragaszkodik a sakti csalana saját receptjéhez, Szundaradéva Kaumudíja számtalan módszert sorol fel. Például a következőket említi:

Az utkarsa pránájáma gyakorlása által, mind az öt bandhával (múla, uddíjána, dzsálándhára, dzsíhva és mahábandha) és a mahámúdrával (43.20).

A szúrja bhédana gyakorlása 90 percig reggel és este (44.5), utána pedig az apána felfordítása, vagyis a tűz és levegő útja által.

Sziddhászanában ülve, és a bal sarkunkkal blokkolva a múládhára csakrát, majd a bhásztrikát gyakorolva (44.16).

A kilenc kapu bezárásával (sziddhászana plusz jóní múdrá) a külső kumbhakával (44.36), valamint a bandha, múdrá és utkarsa pránájáma gyakorlásával.

Elzárva a szúrját (jobb orrlyukat) és a múla bandhát alkalmazva; majd az uddíjána bandhával felemelve a Kundalinít a kumbhaka segítségével (44.41-44)

Sziddhászanában ülve, elzárva a kilenc kaput (sziddhászana plusz jóní múdrá) és a varjúcsőr múdrával belélegezve, majd kumbhakát végrehajtva, a belső hangra összpontosítva és felemelve a tüzet és az apánát (53.26-27).

Ez csak egy rövid felsorolás a technikák hatalmas tárházából. A lényeg az, hogy általában van benne kumbhaka, bandhák, múdrák és csakrák, valamint a prána manipulációja, illetve ezek kombinációja.

Bhútasuddhi kumbhaka

Szundaradéva Hatha Tatva Kaumudíja a következő módon határozza meg a bhútasuddhi kumbhakát: a hat csakrán történő kontempláció emelkedő sorrendben, ugyanazon légzésvisszatartás (kumbhaka) alatt. Ez egy nagyon hosszadalmas és részletesen tárgyalt technika.

A bhútasuddhi kumbhakát meditációként és pránájámaként is lehet gyakorolni. A meditációs technikát arra is használhatjuk, hogy előkészítsük vele a kumbhaka közbeni gyakorlását. A bhútasuddhi kumbhakát a Jóga-rahaszja is említi, melyet T. Krishnamacharya hagyott ránk, és az ő tanítványától, B.N.S. Iyengartól kaptam meg ezt a technikát. Utóbbi azonban a sakti csalana pránájáma kategóriájába sorolta. Tulajdonképpen a bhútasuddhi kumbhaka a sakti csalana specializált módja.

A bhútasuddhi kumbhakát Yogeshwaranand Paramahamsa is tanította, ő pedig csakra bhédanának nevezte, vagyis a csakrák átszúrásának. A bhútasuddhi használható leírását megtaláljuk még Sir John Woodroffe The Serpent Power című könyvében is. A különböző csakrákban végrehajtott kumbhakák hatásait Raghuvíra Kumbhaka Paddhatíja (155-158) és Szundaradéva Hatha Tatva Kaumudíja (37.121-122) is felsorolja.

A bhútasuddhi módosított változatát, melyben nincs kumbhaka és ezért csak bhútasuddhi pránájámának nevezik, Shyam Sunder Goswami is tanította. Ez a technika a jógikus meditáció összes alapvető összetevőjét tartalmazza."