Hanumán és a jóga

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

Hanumán és Válmíki

Egyszer egy krauncsa madárpár szabadon és szerelmesen szárnyalt az égben. A sors azonban kegyetlen véget szánt a nászuknak. Egy vadász nyila eltalálta a célját, és az odaadó tojó elveszítette hímjét. Nem menekült el azonban a helyszínről, hanem ott maradt, a hím teteme fölött körözve. Ennek a fájdalmas jelenetnek Válmíki, a nagy bölcs is a szemtanúja volt, és ez ihlette a Rámájanát, a földön valaha leírt egyik legnagyobb eposzt. Válmíki költeménye mindhárom világban híres lett, mert mindenki szívét megérintette, aki elolvasta. A krauncsa (daru) madárról már megemlékeztünk a második sorozat krauncsászanájánál.

Egy nap Válmíki tudomást szerezett arról, hogy a nagy Hanumán is írásba foglalta Ráma kalandjait, méghozzá a körmeivel véste bele a sziklákba. A kíváncsi Válmíki elment a Himalájába, ahol Hanumán lakott és írta a krónikáját. Amikor Hanumán felolvasta a történetet, Válmíkit lehengerelte annak ereje és művészi megfogalmazása. Valóban ihletett darab volt. Válmíki egyszerre örült és búsult is. Örült annak, hogy lehetősége volt hallani egy kivételesen gyönyörű költeményt, de szomorú is lett, mert a mű nyilván felülmúlta a sajátját.

Amikor Hanumán látta, hogy mennyire szomorú lett Válmíki a költeménye miatt, összezúzta a sziklába vésett verseket, és így az alkotása örökre elveszett. Ilyen volt Hanumán önzetlensége. Számára Ráma kalandjainak elmesélése azok újraélését jelentette, és nem a hírnév felé vezető utat. Önfeláldozó természetét Hanumán neve is jelzi: hanan - „megsemmisítés”; man - „elme”, arra utalva, hogy legyőzte az egóját.

Hanumán és a jóga

Ha a jóga fogalma alatt az elme fölötti kontroll képességét értjük, akkor Hanumán az igazi jógi, mivel teljesen ura az érzékeinek, fegyelmezett életet él és gyakorolja a cölibátust, valamint az önzetlen odaadást (bhaktit). Valójában Hanumán az ideális brahmacsárí (“az, aki a Brahman útját követi”), ha egyáltalán létezik ilyen. Ugyanakkor tökéletes karma-jógi is, mert ragaszkodás nélkül végzi a tetteit, a sors eszközeként cselekedve, ahelyett, hogy önös érdek vezérelné.

Hanumán volt az első, aki a pránájámát tanította, és ő találta fel a szúrja-namaszkárát is. A pránájáma az a képesség, hogy kontrollálni tudjuk a légzésünket, és így ütemes lesz a belégzés és a kilégzés is. Váju, a levegő és a szél istene először a fiának, Hanumának tanította a pránájámát, aki pedig megtanította az emberiségnek. A szúrja-namaszkára gyakorlatsora is Hanumántól ered, aki így köszöntötte a mesterét, Szúrját, a Napistent.